Kedves naplóm

Rég írtam beléd. Sokaknak kezd?dik így a mondandója.

Sok dolog történt most, de talán kezd tisztulni a köd. Pedig vihar után nincs köd. Nem is vihar volt? Csak szutykos id?? Talán igen. Talán jön egy tavaszi szell?, amely kisöpör mindent. Egyel?re nem kell, hogy tavaszi legyen, csak legyen benne?rissesség. Az illat ráér. Bár öröm lenne, ha az is jönne.

Most ennyi.

Kép – szövegben

El?ttem egy kép. Amit láttam. Amit szeretnék. Most leírom.

Tavasz van, a nap utolsó sugarai kíváncsian kacsintanak még vissza a Gellért-hegy mögül. A víz csobog. Alattam. Sétálok át a túlpartra. Még egy hajó is átsiklik a híd alatt. A gondolataimmal küzdök. Küzdök már régóta, és lépegetek egyre el?rébb. Mit szeretnék, miért szeretném, hogyan érem el. Mi a végcél? Eddig a pillanatig azt gondoltam, hogy azt szeretném elérni, amit el?z? tavaszon láttam; egy 70 körüli házaspár sétált át ugyanott kézen?ogva. Kell ennél több? És akkor állt egy bácsi. El?tte?ényképez?, állványon. Mögötte kicsit egy néni. Mosolyogva várta, hogy elkészüljön a m?. Nem pont ezt szeretném. De azt, ahogy a néni állt a bácsi mögött… Azt igen. Természetesen ennek a párja is meg kell, hogy legyen, és erre meg nekem kell törekedjek.

Furcsa dolog szemmel?otózni, és az élményt leírni. Fotós válság? Frissülés? Meglátjuk.

Bánattal vagy örömmel

… de én harcolok?oggal körömmel…

———————————————

Van, aki ésszel, van, aki pénzzel,

Van, aki egyszer? puszta kézzel,

Van aki tudja, van aki érti

Van, aki az életét se?élti.

Van, aki mindig, van, aki egyszer,

Van, aki gy?löl, van, akinek tetszel,

Van aki ellened, van, aki érted,

Így kapod, ahogy kérted.

Az életedet úgy kapod, ahogy…

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás