Túraleírás a Mont Blanc hegyr?l

(bocs a kérd?jelekért, dolgozom az ügyön valamikor…)

Az úgy volt, hogy tavaly ?sszel jeleztem Kristóf barátomnak, hogy szeretnék havas hegyekben kirándulni, mert az azért jó, mert jó. Én a Dolomitokra gondoltam, majd szólt, hogy mi lenne, ha inkább a Mont Blanc-ra mennénk, mert neki az a bakancslistáján van, és (Nyugat) Európa legmagasabb hegye.

Rábólintottam. Miért? Mert tudatlan voltam, de bíztam benne. Persze nem bántam meg, s?t!

A túra el?tt tájékozódtunk rengeteg dologról, de volt, amir?l nem sikerült. Így hát álljon itt e visszaemlékezés, hogy megosszam másokkal a tapasztalatainkat, no meg azért, hogy… (de ezt majd a végén)

Szóval az egész úgy kezd?dött, hogy 4 810 m-re kell menni. Hova? Mivel? Hányan?

Felkészülés

Végül ketten mentünk, mert ketten kezdtük meg a felkészülést. Menjünk el a Tátrába mászni egy napot. Felmentünk a Hopokra és a Gyömbérre (Chopok, Dumblier), 2000 m-es csúcsaikkal nem túl magasak, de 1100 m körüli szintet mentünk, és az már elég volt, hogy a friss bakancsom (mert azt vettem a túrára) 2 hét alatt gyógyulósra törje a sarkamat. (reggel 6-kor indultunk, este 11 körül érkeztünk meg, közben megmásztuk.)

A felkészülés második felvonása a Kékes volt, megmásztuk, mint Chuck Norris, kétszer. Persze nem turistaúton, mert úgy mindenki fel tud menni, hanem északról és délr?l, a legmeredekebb helyeken. Ez már volt vagy 1500 m szint. Sarokfeltörés újfent.

No ekkor már úgy döntöttem, hogy ez így nem mehet tovább, és a következ? állomásra valamit kitalálok, ugyanis azt már kétnaposra terveztük – ahogy a Mont Blanc túrát is mondják – úgyhogy megoldás után néztem. Visszamentem a boltba, ahol vettem a bakancsot, hogy ilyenkor mi a teend?? Igazából nem mondtak, semmi ténylegesen használhatót, csak azt, amit már régebben is hallottam, hogy van olyan, akinek az jön be, hogy a vastag  zokni alá vesz egy vékonyat. Gyorsan be is szereztem két párral (egybe voltak csomagolva, de az két napra két száraz zokni, nem árt…), és egy vastag leukoplasztot is beszerezve teljesen felfegyverkezve indultam neki a harmadik – és egyben utolsó – felkészít? túránknak. Bejött. Leukoplaszt hosszában a sarkamtól felfele, kb 15 cm, vékony zokni, vastag zokni. A két nap után feltörte, de csak a fels? b?rréteget, és kiskörömnyit sem. Úgyhogy ajánlom! (no meg a bakancs is bejáratódott végül)

Utolsó felkészülési szakasz a Magas Tátra lett, egy hétvégét szántunk rá (szombat hajnalban oda, hegymászás, camping, vasárnap hegymászás, este haza).

A Rysy vagyis a Tengerszem csúcs volt az els? napi célunk, a túra kemény volt, a látvány a végén kárpótolt minden fáradtságért. 2500 m volt a csúcs, 1100-1300 m környékén emelkedtünk (6 eur volt a parkolódíj, megúszható párszáz méter aszfaltgyaloglással, és útszélén parkolással)

Este az egyik faluban akartunk vacsorázni, több helyr?l is elküldtek, hogy csak 8-ig van konyha. Szombaton. Este. Nyáron. F?szezonban. A Tátra lábánál. No comment. Végül találtunk helyet, ahol ettünk, és a Rijo Campingben éreztük meg a retró feelinget (a vizesblokk valami katasztrófa volt…)

Másnap Kis-Nagy Tarpataki hágók, vízesés, és Vöröstorony-hágó láncos technikás pályája adta meg a felkészüléshez szükséges 1100 m körüli szintet, és mászási élményt (itt 5,6 eur volt a parkolójegy, és 6 eur körüli a lefele vonatút, amit ha tudunk, felfelé is igénybe veszünk, mert a viharok által letarolt fenyves h?lt helyén a napon baktatni az aszfalton nem annyira kellemes)

Mont Blanc

Utazás, szállás

Ha Mont Blanc, akkor Chamonix. Gondoltuk mi, úgyhogy gyorsan le is foglaltuk Chamonix talán legolcsóbb szálláshelyét. Nem bántuk meg, de tehettünk volna máshogy is. Ugyanis Le Fayet-b?l megy a Tramway du Mont Blanc, amivel fel lehet menni 2 300 m-re, és onnan indul a túra.

Na de sorjában.

Utazás

Autóval gondoltuk az utazást, München fele, ugyanis az olaszok felé a sz?k ámde drága autópályák, és az olaszok autóvezetési stílusa, valamint a Mont Blanc alagút 53 EUR-os (oda-vissza) költsége meggy?zött minket, hogy inkább egy órával többet menjünk. Kb 5 órakor indultunk BP-r?l, és 19:00 után nem sokkal meg is érkeztünk a szálláshelyre, ugyanis a svájci határnál volt egy órás dugónk, mert szombaton mentünk, és egy érthetetlen keresztez?dést tettek be… Aki teheti, ilyenkor kerüljön kicsit, és ne Lustenau fel?l menjen.

Osztrák autópálya matrica 2 830 Ft (10 nap talán), Svájci 33 EUR egy naptári évre (tehát 2014-re… kérdezték, hogy tudjuk-e, hogy már augusztus van, és miért csak most vesszük… no comment)

Üzemanyag fogyasztás függ?, 1 300 km-rel lehet számolni, az üzemanyagárak nem vészesen különböznek az országokban. Chamonixban nem tankoltunk, inkább Svájcban. A helyieket is úgy láttuk, hogy inkább ezt teszik.

Szállás

Booking.com-on foglaltuk le a Mountain Highs szállást, ahol 7 500 Ft/éjszaka + 4 EUR ágynem? + 1 EUR adó ellenében egy 4 ágyas (emeletes) szobában alhattunk. 30 EUR/éjszakára jött ki fejenként, reggelivel (ami mondjuk kitett szeletelt tartóskenyér, lekvár, müzli, tartóstej, tea és zacskós croissant jelleg? dologban kimerült).

Attól függetlenül, hogy olcsó volt, és a reggeli – egy értékelés alapján is – természetes anyagoktól mentes volt (jó, a müzli az jó volt), – felszerelt, jól kialakított rendszer?, önm?köd?.

Mivel a recepció már “bezárt”, mire odaértünk, egy boríték fogadott, hogy ez a kapukód, ez a szobakód, használjunk mindent bátran. Laminált francia és angol nyelv? feliratok tarkítják a helyet, és tényleg rend uralkodik. Lefelé is ugyanezen a szálláson aludtunk, akkor a recepcióst is a helyén értük, aki rendkívül kedves volt, és éttermeket is ajánlott.

Mondjuk, mikor hullafáradtan odaértünk, és tapasztaltuk, hogy egy vaságyas hálóterembe szól a helyünk, ahol egy büdös (tényleg büdös) indiai és egy kínai fekszik, kicsit elment a kedvünk, mert nem ezt láttuk a fényképen (valószín?leg a faágyas emeleteságyas részt a nyugateurópaiaknak tartják fent, mi meg kelet vagyunk), és erre ráer?sített az indiai éjszakai beszéde (álmában? telefonon? passz…), végülis 5:30-kor jól felriasztottuk ?ket az óracsörgéssel, de 3 percen belül kitakarodtunk a szobából. Bocs. Valahogy fel kell kelni.

Összepakoltunk és nekiindultunk a vasútnak.

Vasút

7:20-kor indult a végállomásról az els? vonat, azzal akartunk menni. Azzal is mentünk.

A Tramway du Mont Blanc nev? vasúttal kell menni (legalábbis ezzel célszer?), be is írtam a Google-ba, majd nem Le Fayetre, a végállomásra küldött, hanem egyel följebbre. Nem volt gond, s?t, itt biztosan találtunk ingyenes parkolóhelyet (ha nem találsz a nagy parkolóban, akkor attól balra folytatódó úton lejjebb lesz egy füves placc, ahova lehet állni)

35 EUR volt az oda-vissza út, és mondták, hogy ha jövünk vissza, fent regisztráljunk, hogy mikor jövünk vissza. De csak aznap, amikor jövünk. Nem egészen értettük. Úgy terveztük, hogy másnap az utolsó vonattal (19:00-kor) jövünk le. Végül hamarabb érkeztünk, épp indulni készült egy vonat, de a következ?re  adtak helyet, mert, hogy nincs. Aztán mégis felfértünk.
(szóval, ha leérsz, akkor szólsz a házikóban a “bakternek”, hogy szeretnél lemenni, ad egy kártyát az adott vonat indulási idejével, amit a beléptetésnél leadsz, de nem kizárt, hogy szól, hogy mehetsz el?bb le – kisebb csapatok el?nyben)

A vonatút fantasztikus! Bár csak lefele csodálkoztunk, mert fölfelé inkább a felszereléssel és az öltözködéssel voltunk elfoglalva.

IMG_2604

Felszerelés

Ha már megemlítettem a felszerelést neki is állok.

Élelmiszer

Folyadék

Azzal számoltunk, hogy 2 napra 6 litert fogunk fogyasztani. Kb be is jött, picit sok volt, de nem baj. Viszont 6 kilót felcipelni nem kevés. A Gouter menedékházban (ahol aludtunk) 5 EUR-ért kapható másfél liter palackos víz (ásványvíz?), ami lentr?l nézve sok. Fentr?l nézve nem. Most tuti nem vinnék fel magammal ennyit.

Ami bejött, az a gyümölcslé. Rostos, édes, cukros, könnyen gurul le. Valamint a kóla. A buborékjaival enyhít a hegyi betegségen, szintén cukros. (2 liter gyümölcslé és 2×0,5 liter kóla volt velem, Kristóf Tonikot vitt, hogy abban lév? kinin csökkenti az izomgörcsöt, neki az jött be).

Kaja

8 zsömlét vittem a két napra, 6-ot hoztam le. (a “másnapos” szendvicsek szendvicssüt?ben egy kis plusz sajttal nagyon jól jönnek a lenti energiapótlásban 🙂 )

Még annakidején (kb 15 éve) megkérdeztem egyik el?adása alkalmával Er?ss Zsoltot, hogy mit esznek a hegymászók? Tetszett neki a kérdés, mert szokatlan volt, és azt mondta, hogy olyat visznek magukkal, amit szeretnek, mert nem éhesek, de enni kell. Hát most megértettem. Illetve már a felkészülés során is.

Ha szendvicset viszel, olyan legyen, amit szeretsz, szívesen eszel. Legyen könnyen ehet? (ne kívánjon vizet minden egyes harapás után).

Hegymászáskor ne foglalkozz a fogyókúrával! S?t! Tilos! Szerintem nem tudsz úgy felmenni, hogy ne fogyj (bár nem néztem). Olyan megterhelés a túra, hogy muszáj enni!

Mikor egyél? Amikor rá tudsz nézni a kajára. De tényleg. Azt vettem észre, hogy ha kicsit is kívánom a kaját, akkor kell enni, mert nem lesz olyan, hogy éhes leszek.

Mit lehet még enni? Ami nálunk bevált az a müzliszelet. Ebb?l is inkább a csokis talpúak, mert azokban talán több energia van, de amelyiket szereted. Napi 4-6 darab el tud fogyni.

Emellett ha az olajos magvakat (dió, mogyoró, mandula stb.) szereted, az is jó lehet, illetve a szárított gyümölcsök (vörösáfonya nagy kedvenc…). Nem nagy súlyúak, sok bennük az energia, és szívesen eszi az ember. Energiaszelet is hasonló, illetve mondták, hogy tegyek el egy pár energiazselét, ha netán valami gond van, kisegít. Itt van az összes az asztalomon, mert nem kellett.

A menedékház fogalásában benne van a reggeli, ami nem valami fejedelmi. 2 szelet barnakenyér, 1 kis kocka vaj, egy kosárból meg vehet? kis dobozka méz, lekvár, nutella. Este még megmondod, hogy teát vagy kávét kérsz. A tea viszont kifejezetten jó. Kis tálkát adnak, benne a teafilter (Twinings piros, de nem az itthoni English Breakfast – szerintem), és asztalokon forróvizes pumpás termoszok. Emellett van kitéve a pultra gyümölcslé és müzli is. Ha hajnalban indulsz fel, akkor 2-kor is kaphatsz kaját, ezt este szintén kell jelezni. Kávét nem tudom milyen volt, nem ittunk (de szintén ez a forróvizes megoldás, talán instant volt?)

Ezzel ellentétben a vacsora viszont 4 fogásos volt, ezt plusz 26 EUR-ért lehet kérni, akár a bejelentkezéskor. Ötletes a szervírozás: egy tálcán 10 adag van, és egy kis tábla, hogy milyen foglalási névre hány f?re található rajta kaja. Tehát az én nevem is szerepelt, és mellette, hogy 2 f?. Odaültünk ehhez az asztalhoz, majd levettünk egy tányért a 10-b?l, és egy sajtot a szintén 10-b?l. Ez volt az el?étel. Aztán jött egy süt?tökös-zöldségleves (krém), amelyet tálakban hoztak, ez kifejzetten finom volt nekem, csak sótlan. De nagyon. Utána spenótos rizs, ami nem volt eléggé megf?zve, és sótlan is volt, meg szerintem pocsék, valami tejszínes(?) szószban párolt hallal (halat… hegymászóknak… 8-10 dkg-ot… okos…), ez nem volt olyan rossz. A végére a desszert azért dobott egyet az elégedettségi indexemen, mert az jó cukros, ragacsos, aszaltgyümölcsös kevert piskóta volt, csokiöntettel (no nem egy óriás adag). Ezt fél 7-kor szervírozzák, tehát fél 8-kor már b?ven az ágy felé tendálsz.

Jó ötlet volt végül befizetni a kajára, mert mást nem igen ettem volna. Itt pedig kicsit kényszerítve voltam.

Technikai

Milyen ruházatot, és egyéb technikai felszerelést kell vinni?

Izofólia: biztonsági fólia, kb 1 500 Ft-ért lehet kapni, ez egy h?visszaver? takaró, két oldala van, az egyik a t?z? napot tartja távol (nyáron), hogy ne süljön le illetve f?jön meg az illet? mondjuk az aszfalton egy balaeset esetén (ezért most a nem használt fólia bekerül a kocsiba, hogy ne kelljen, de van…), és értelemszer?en mi a másik felét használtuk volna, ha kell, a hóban melegen tart, mert a testh? 80-90%-át visszaveri. Nem nehéz, akkora mint egy pénztárca. Bármelyik túraboltban kapható (szerintem).
Ötlet: a Vallot házban sok szétszaggatott fólia van, ha elfagyóban van valamelyik testrészed, pl a lábad, akkor bugyoláld be, és úgy húzd rá a cip?det. Nagyon hasznos!

Bakancs: valami masszív, merev bakancs kell, sziklás terepen fogsz menni sokat, tartsa a bokád, és legyen vízálló. Lehet kapni impregnáló spray-t, nekem az elég volt (bár hóban végül nem sokat mentem), vannak, akik a nikawax-ra esküsznek.

Kamásli: a vízvédelem mellett melegít is. GoreTex-eset javasolnak, hogy szell?zzön, mert ha beizzadsz, akkor utána az ráfagy… 5000-7000 Ft-ért már lehet kapni jót. És ne aggódj, úgyis el fogod szakítani a hágóvassal.

Bérelhet? dolgok:

Hágóvas: a bakancsra szerelhet? fémfogas dolog, amivel a havon nem csúszol el. Használható a sziklákon is, mert nem fogod le-fel venni. Igen, szaggatja a kamáslit, ha nem vigyázol. De nem tudsz mindig vigyázni.
Van bel?le több típus, mi a f?z?set béreltük. Kérdezd meg, hogy hogyan kell ráf?zni a bakancsra, és tanuld meg! Vigyázz a kilógó maradék pertlire…

Jégcsákány: id?nként segítséget jelentett, illetve túrabotként használható a meredek részeken. Le lehet bökni. A hátizsákra úgy kell rákötni, hogy a nagyobb kampós része álljon alul hátrafele.

Beül? karabinerrel. Össze lehessen kötni egymást (mondjuk mi ezt nem tettük meg a Gouter menedékházig, fent lett volna értelme, de err?l kés?bb), illetve, hogy az Y-t (ipszilon-t) tudd hova er?síteni.

Y: via ferrátázáshoz használják, egyik végét a beül? karabineréhez rögzítve a másik végét a kiépített útra tudod akasztani, magyarul a sziklákhoz rögzített drótkötélbe tudod akasztani egy gyorszáras karabinerrel. De két ilyen karabiner van rajta, úgyhogy folyamatosan biztosítva vagy, mert egyesével kell átakasztani. Elvileg csak az egyiket beakasztva elég lenne menni, és a másikat akasztod tovább, de én mindkett?t beakasztottam, így nem lifegett.

Bukósisak: a h?ingadozás miatt aprózódik a k?, ami meg-megindul, illetve a forgalom miatt is lerugdosódik egy-egy kisebb-nagyobb k?, ami ellen nem árt. Szerencsére nem védett semmit?l, mert nem volt mit?l, de azért hordtuk.

Lavina jeladó – beeper: ez nem kellett volna, mert nem olyan volt a hely, de nem árt. Egy jeladó, ami bekapcsolt állapotban egy néma jelzést küld pár másodpercenként. Ha átállítjuk, akkor pedig ezt a jelet tudjuk venni, és mérhetjük a távolságot, így meg lehet határozni, hogy hol van a hóval betemetett szerencsétlenül járt hegymászó. A legalsó réteg (póló) fölött kell hordani, hogy melegítsd, ne merüljön le az elem.

(eddig tartottak a bérelhet? eszközök, kb napi 700 Ft-ért lehet egy napra bérelni egy eszközt… érdemes körbekérdezni ismer?söket, hátha van valami kölcsönbe, vagy túraegyesülethez tartoznak-e, ahonnan kedvezményesen lehet bérelni…)

Kötél: ezt nem lehet bérelni. 15m-t számoltunk két emberre (30m 3 ember). Ki vékonyabbat (kb 8 mm) ki vastagabbat (kb 12 mm) vitt.

Napszemüveg: kell! Er?s a nap, pláne a havas részeken. 3-as 4-es er?sség? ajánlott. UV sz?r? mindenképpen, a polársz?r? sem árt. Van, ami “kék sz?r?s” (magyarul narancssárga szín?), az sem rossz. Ízlés dolga.

Napvédelem: naptej a kilógó testrészekre (kéz, arc, orr!!!, fül!), 50+-os eléggé brutális, de nem baj. 2-3 óránként újra lehet kenni. Ezen kívül “labello” jelleg? ajakír, ami szintén UV véd?s (ebb?l is van 50+-os). Ezt talán gyakrabban is érdemes. És célszer? ilyet is venni, ugyanis ha naptejet teszel az ajkadra, hamar lenyalod.

Fejlámpa: err?l túl sokat nem tudok, mivel én nem használtam, de egy mai normális fejlámpa megteszi. Nem a kínai vacak sokledes, hanem valami petzl vagy hasonló. Pótakku nem feltétlen kell, de ha gyengébbek már az akkujaid, akkor lehet, hogy egy plusz garnitúra nem árt. Kb 3 órát lesz rá szükséged, de ki tudja, hogy mit hoz az id?járás…

Ruházat

zokni: nekem a duplazoknis bakancsozás jött be, de err?l már írtam feljebb. A vékony alsó réteg egy coolmax-os, ezt is ajánlották, hogy elvezesse az izzadtságot. És egy vastagabb rá. Fent kell is, a Tátrában beleizzadtam rendesen.

alsó aláöltöz?: nedvességkivezet?s, technikai.  Fölfelé nem kellett, de lefelé annál inkább, mert fújt a szél.

nadrág: technikai nadrág, nedvesség átereszt?, szélálló

fels? aláöltöz?: Mindenképpen kell, mert egy pamut pólót átizzadsz és nem szárad meg… A Mátrába elfelejtettem vinni, kellemetlen volt… nedvesség kivezet?s.

pulóver: polár pulcsi, szintén vezesse ki a nedvességet… ebb?l kett? célszer?, fölfelé csak az egyiket veszed fel, de a csúcs felé vagy onnan lefele nagy szolgálatot tehet

kabát: vízálló, szintén lélegz? anyag, soft vagy hardshell. Kapucni nagy el?ny! A zsebekbe lehet olyan kaját tenni, amit mászás közben egy rövid pihen?ben be tudsz tolni (müzliszelet, aszalt gyümölcs).

Sapka: vastag, meleg sapka, kinek mennyire fázós a feje. Érdemes belepróbálni a sisakba, de nekem egy vastagabb windblockos polársapka belefért.

Keszty?: nekem nagy szolgálatot tett fölfelé egy levágott ujjú (vitorlás) keszty?. Fázós a kezem, és a mászás részénél fogni kellett a sziklákat, drótsodronyt. Lefelé pedig egy windblockos polár keszty?ben jöttem lefele.

Sálat nem használtam, és végül nekem nem is kellett, egy maszk még segíthet a csúcstámadásnál. De jó vastag legyen. Vagy síszemüveg is véd a szél ellen, az is lehet hasznos felszerelés.

Hátizsák: 40-50 literes hátizsákot javasolnak, és az jó is. Kristóf 25 literessel szenvedett, én 60 literest vittem, úgyhogy id?nként a cuccai egy részét én vittem, mert én b?ven voltam a hellyel.

Mit nem kell vinni

Nagy dilemma volt számunkra, hogy a menedékházban adnak-e ágynem?t. ADNAK! Úgyhogy hállózsákot nem kell vinni. (állítólag sok házban adnak… érdemes tájékozódni, de a Gouterben adnak)

Egészség

Azt a tippet kaptuk, hogy a hegyi betegség tüneteinek csökkentésére Aspirin 500-at együnk egy héttel a túra el?tt reggel-este 1-1et – vérhígítóként. Meg a túrán is. Nem is volt baj, hogy elvittük, mert a házban mindkett?nknek fájdogált a feje, úgyhogy megtoldottuk az aznapi adagot egy harmadikkal is. A kóla/tonik szintén segítség volt. A fejfájás mellett enyhe hányinger is kerülgetett, nagyon furcsa volt, és elvette a kedvet mindent?l.

A magashegyi betegség állítólag az emberek 80%-át érinti, és 3000 m fölött kezd jelentkezni. Mindkett?t meg tudom er?síteni, mindketten “szenvedtünk” t?le. 3000 fölött kezd?dött.

A másik érdekes jelenség, hogy 3000 m-r?l haladva fölfele a rendkívül nehéz szakaszon fogyott az oxigén s?r?sége, és egyre fáradtabbak lettünk, egyre s?r?bben kellett megállni pihenni. Ahogy viszont 3800-ról elkezdtünk lejjebb ereszkedni 100-200 métert, érezhet? volt a javulás.

A menedékházban egy emeletet följebb menve lihegtünk, volt, hogy le kellett üljek, mert megszédültem.

Biztosítás

Kötöttünk biztosítást 5 napra (volt egy tartalék napunk), autóbiztosítással együtt 12 000 Ft körül volt, az Allianz-nál, extrém sportra… Szerencsére ez is kidobott pénz volt.

Egyéb

Mobilnet: a navigációhoz és egyéb dolgokhoz megrendeltem, de ha itthon megterveztettem az utat a telefonommal (iPhone, Google Maps), akkor mobilnet nélkül elnavigál az úticélhoz, ott pedig volt wifi (mármint lent a szálláson, fent a menedékházban nem), úgyhogy visszafelé is megtervezhet? lett volna. Így 50 MB-ba belefértem 4 nap alatt. Igyekeztem keveset használni.

Térer?: bár a Gouter menedékházban jelzi, hogy van, néha még Edge is, azonban használhatatlannak tapasztaltuk, SMS küldés az ment, de a telefon egyik végén sem hallottuk a másikat. Lehet, hogy ez a brutális szigetelésnek (4 réteg? üveg) köszönhet?… Kint nem próbáltam.

Akkumulátor: furcsa dolgot tapasztaltam: a házban 50% fölötti töltéssel indultam lefelé, majd a telefont el?véve és panorámaképet készítve, aközben lemerült. Nem bírja a hideget. A kocsiban tölt?re rakva már egyb?l 40% fölötti töltést mutatott, úgyhogy számítani kell arra, hogy az akkumulátor merültet jelez ilyen hidegben. Nem véletlen, hogy a lavinajeladót is a testmeleghez közel kell tenni.

A Gouter menedékházról egy kicsit b?vebben:

Imozáns, impresszív… Csodálatos, felemel?… nem tudok rá mit írni, el kell menni oda…

(ez sem saját kép)

4 szinttel találkoztam, azt mondják 5 szintes.

Ha belépünk a “wet room”ban találjuk magunkat, aminek az alja polyfoam puzzle, hogy a hágóvasakkal elbánjanak. Körbe padok, felül polc a padok fölött, akasztók, ládák és fakkok.

A technikai felszerelést (hágóvas, jégcsákány stb.) egy dobozba kell rakni (ketten elfértünk egy dobozban, ezt egy tejesládának kell elképzelni), és fel lehet tenni a polcra. A bakancsot pedig a fakkokba (itt is elfért két bakancs egy fakkban). No de vigyek akkor papucsot? Nem kell, ugyanis csrocs típusú papucsokat adnak, és abban lehet lenni a menedékházban.

(nem saját kép)

Ha mindent letettünk itt, akkor egyel feljebb találjuk az étkez?t, itt van a “recepció” is, itt kell bemutatni a foglalásunk visszaigazolását, mert csak foglalással lehet itt helyet szerezni.

(ez sem saját kép)

Foglalásról: a honlapjukon kell foglalni szállást, 80 EUR/f? reggelivel. Ebb?l 30 EUR el?leg levonódik foglaláskor. 4 nappal el?tte lehet visszavonni a foglalást minimális költséggel, (1 EUR-on belül van tudtommal). Hely nincs, de figyelni kell folyamatosan, hátha szabadul fel. Nekünk is így lett.

Az étkez? fölötti két szinten találhatóak a hálóhelyiségek. Ezeket úgy kell elképzelni, hogy egy nagy egylégter? helyiség, ahol el vannak választva kisebb egységek, ahol 12 ember alszik. Emeletes faágyakon. Szell?ztet?rendszer van, kellemes h?vös van éjszaka, a takaró elég, a friss leveg? kell, mert 120 ember azért termel széndioxidot. Pláne ilyen ritkás leveg?ben… Megdöbbent? volt, hogy mindenki csöndben volt. Suttogott, halkan tett-vett a dolgai közt. 2-kor mondjuk volt kis felfordulás, akkor kelt a csapat nagyja, ha jól tudom, akkor a hálótermek elosztása is az ébreszt? szerint volt, ez is egy apró kedvesség. Karszalagot kaptunk a szobanévvel és ágyszámmal.

IMG_2574 IMG_2576

 

 

Kevés pakolóhely is van az ágynál. A matracok jók. Semmi különös.

Nagyon jól néz ki a friss fa.

Az egész házat kitakarítják reggel 9-10 körül, úgyhogy a “szobákból” ki kell pakolni, de lent a “wet room”-ban ott lehet hagyni a cuccokat, amik csúcstámadáshoz nem kellenek.

Vécéügyek

Kényes téma, mégis fontos. Ahol lehet?ség adódik rá, ott kell élni vele. Ez értelemszer?en reggel a lenti szálláson, vagy fent a házban indulás el?tt.

Menet közben nem nagyon találni olyan helyet, ahol el lehetne bújni kisebb-nagyobb dolgaink elvégzéséhez.

A Gouter menedékházban vákuumos vécék vannak, olyasmi, mint a repül?kön. Egy gomb megnyomásával elszippantja az ürüléket és a vizet, majd egy kis adag vizet ad. Semmit nem szabad a kagylóba dobni, erre egy nagy szemetes van kéznél. Papír volt.

Folyóvíz nincs. Kézmosás nincs. Az étkez?ben a pulton van két kis pumpás flakon, amiben fert?tlenít? kézgél van, ezt lehet használni. Illetve ki van téve egy kis tál vízzel meg szivaccsal, amivel az asztalokat lehet letörölni, ha valaki kiöntött valamit. Sokszor el?fordult. Talán a fáradtságtól? Fogmosás is vitt vízb?l.

Szemetes van lent a wet room-ban is, és az étkez?ben is. Alapvet?en nincs nagy kosz.

Id?járás

Szerencsére jó id?nk volt, napos. Második napra megjött a szél. Nagy szél.

Én egy hegyi id?járásjelentést néztem, ami nem volt rossz, de a szelet nem jól jelölte. Chamonix saját id?járásjelentése jobbnak bizonyult.

Túraleírás

A végére hagytam a túraleírást, mert annyi minden apróság van, amit közben magyarázni kellene, hogy inkább így gondoltam, hogy értelme van.

Le Fayet-b?l indul a vasút – Tramway du Mont Blanc – , és Nid d’Aigle a fels? végállomása. B? 1 óra az út, tehát a 7:20-assal 8:30-ra voltunk kb fent. Itt némi öltözködés után nekiindultunk az els? 700-800 méternek. Relatív kemény túra volt, de nem volt vészes. Felértünk a Tete Rousse menedékház szintjéig. Itt lehet még sátrazni, ez egy “alaptábor”. Vannak, akik több részletben teszik meg ezt a túrát, van benne ráció. Innen jön a technikás része. Itt kell felcsatolni a hágóvasat, beül?t felvenni stb. mert innent?l van egy nagyobb havas rész, amin át kell kelni, és innen kezd?dik a meredek. No és itt fogy el az oxigén és az er?nk. Úgyhogy némi pihen? és gyors szerelés, kajálás után lehet indulni (itt eléggé kitett a hely, úgyhogy szeles, hideg). Ahogy megindulunk felfelé, rájövünk, hogy túlöltöztünk, mert borzasztó meredek lesz. Izzadunk.

Nemsokára (kb 100m szint) elérjük a Grand Couloir nev? hírhedt helyet. A couloir egy olyan völgy, aminek nem csak a két oldalfala meredek, hanem maga a völgy is. Kb 50 fokos lehetett, és a h?ingadozás miatt aprózódó kövek itt száguldoznak lefele. Ezt kellett keresztezni kb 50 méteren vízszintesen akkor, amikor éppen nem gurult egy-egy kisebb-nagyobb k?. Figyelni kell, gyorsnak lenni. Kitaposott 1-2 talpalattnyi szélesség? ösvény van, ésszel kell menni. Ha valaki úgy gondolja, keresztbe, de viszonylag messze ki van feszítve egy kötél, arra lehet biztosítani.

Szerencsére se oda, se vissza nem volt komoly gond (visszafelé láttunk egy-egy apróbb követ gurulni, de messze volt).

Utána egy nagyon kemény, 40-50 fokos sziklás meredek szakasz volt, ahol szerpentinszer?en, vagy éppen keményen mászva küzdöttük le a második 700-800 méterünket (1500 métert mentünk szintben a vasúttól a menedékházig, ahol aludtunk).

Menet közben helikopter zajára lettünk figyelmesek. El?ször a Gouter menedékházba szállították a muníciót, aztán egy fél órával-órával kés?bb hangosan köröz? helikopter jött. Majd megindult bel?le egy ember lefele csörl?n, rikító narancssárga ruhában. Majd helikopter el. Utána vissza, és két ember emelkedett. Valaki megsérült, és helikopterrel vitték le az alsó menedékház magasságáig. Nem tudjuk, hogy mi baja volt, reméljük nem komoly. De komolytalan bajjal is nehéz lejutni. Érdekes volt ilyet is látni.

Ezen a szakaszon annyira nehezedtek a körülmények, hogy mindent?l elvették a kedvemet. Teljesen kimerültem, ny?gös és fáradt voltam. Nem beszélve az akkor jelentkez? hegyibetegség tünetekr?l… Az alábbi képen látható a gerinc, ahol fel kellett jöjjünk. Igen, a közeli. Jobbra a végén van a régi Gouter ház, amir?l mindenféle rosszat mondanak, a jó értékelések az új házra vonatkoznak. A régi házat elérve újra felvettük a hágóvasat, és egy kis könny? havas szakasz jött, kb vízszintesen.

IMG_2578

 

A recepcióra odaszóltunk, hogy nem érünk fel 5-re, mert ez állt a foglalásban, hogy akkor kiadják a helyünket. A térer?vel már itt is híján voltunk, és a menedékházban az angol nyelvet mérsékelten beszélik… De nem volt bel?le gond, 6-ig megérkeztünk… Azt jelenti, hogy b? 9 óra alatt értünk fel…

IMG_2577

Én annyira elfáradtam, hogy legszívesebben valami alternatív módon indultam volna le másnap. Azért a vacsora és az alvás sokat segített, de másnap reggel meger?södött bennem az, hogy a csúcsra nem megyek fel.  Ugyanis a szél is meger?södött. Nagyon. Kristóf nekiindult, és az utolsók közt volt, aki aznap feljutott, mert egyre er?sebb lett a szél. 2-kor felkeltem vele, megreggeliztünk, segítettem felvenni a felszerelést, majd ? elindult 3-kor, 6-ra fent volt, és fél 10 körül ért le. Én 8-ig visszafeküdtem aludni.

Utána 11-kor elindultunk le és 16órakor már lent voltunk! 5 óra alatt tettük azt meg, amit el?tte 9 alatt. Minden lépéssel egyre könnyebb volt lejönni. Persze fáradtak voltunk, de nem volt az a hatalmas meger?ltetés.

Itt látható a teljes magasság, amit megtettünk a bal oldali púp jobb oldali csücskén van a Gouter menedékház, oda mentünk. És eddig jön a vonat.

IMG_2603

Aztán este akkorát vacsoráztunk, hogy csak na… 🙂

Így hát álljon itt e visszaemlékezés, hogy megosszam másokkal a tapasztalatainkat, no meg azért, hogy…

… no meg azért, hogy ha újra nekiesek, hogy felmenjek, akkor emlékezzek az apróbb részletekre is…

Mert mivel nem mentem fel, és az id?vel megszépülnek a kellemetlen részek is, bennem van a vágy, hogy felmenjek…

A történet vége…

Most itthonról, 14,5 órányi alvás után befejezem gyorsan a történetet.

Szombatról még nem írtam. Akkor sikerült vásárolni ezt-azt a családnak, lejártam a lábaimat 🙂 Voltam hatalmas “mall”-ban, egy-két másik óriási boltban, szerencsére sikerült mindenkinek találjak valamit, bár volt, akinek nehezen, de aztán telitalálatot 😉

Vasárnap reggel már be voltam sózva, hogy akkor megyek haza, összepakoltam, de csak este indult a gépem. Reggel még jött egy kis csomagolás, az ajándékokat egy másik dobozba tettem, mert a b?röndöm 28 kg lett. Végül 2×22 kg-mal jöttem haza + hátizsák (10kg). Ígyhogy itthon volt kis karácsony 🙂

No de még ott el kellett menjek 3 boltba délután, és csak aztán tudtunk kimenni a reptérre. Pillanatok alatt átjutottam (10-20p) az ellen?rzésen, úgyhogy maradt vagy 3 órám a beszállásig. Néztem némi jóbarátokat, aztán meg tengtem-lengtem. Vettem rögtön 3$-ért?él liter limonádét, de még mindig olcsóbb, mint itthon a reptéren :).

Aztán beszálltunk,?elszálltunk, és egy óra után hozták a vacsorát. United Airlines-en jobb volt a kaja, mint a Lufthansa-n, de azért ehet? volt. Folyamatosan kémleltem az ablakkon ki. Felszálláskor, mikor az els??elh?rétegen átjutottunk láttam?ényes?oltokat 🙂 Azok voltak a városok. Izgalmas volt. Aztán, amikor már repülési magasságunkat elértük, akkor megláttam a holdat és a csillagokat, és a hold meg megvilágította a?elh?ket. Nagyon szép volt.

2×1 órát sikerült aludjak, közben megnéztem a Michael Jackson?ilmet, ami egészen jó volt. This is it címet viselt. Nem aludtam valami jól, mert szédüléssel és hányingerrel ébredtem. Otthoni id? szerint 10 órakor, amikor már vakítóan sütött a nap, hozták a reggelit, napfelkeltét nem tudtam?ényképezni, mert akkor?elh?ben repültünk. Este még sikerült olvassak, de aztán már inkább csak a leszállást vártam.

Münchenben új ellen?rzés. A laptop és a?ényképez? miatt?élrerakták a táskámat és vártam pár percet. Fogtak egy névjegykártya méret? lapot, amivel végigtapizták ezt a két eszközt, és elvitték a kártyát elemzésre. Aztán mehettem is. Itt ismét 3 óra várakozás (jó csak kett? nettóba) és aztán indultunk is hazafele. Némi kaja, némi késés, de cserébe egy kis városnézés BP?elett. Nagyon szép volt. Naplementébe szálltunk le.

Itthon meg várt a kis családom (Papa, Mama, Sári), úgyhogy nagyon jó volt. Kislányok itthon ugrottak a nyakamba. 3?ogásos házi, magyar,?inom, nemm?anyag vacsora?ogadott…

Szóval összességében jó volt, sokat tanultam minden téren, de azért jó itthon.

Képek lehet, hogy még jönnek id?vel. Most egy kis pihi, megyünk hétvégére családdal a mátrába (holnaptól) aztán?ebruár 1-gyel indul a hajtás!

Jah, és az USB-s “kütyütölt?” deszkamodellje kész, és m?ködik, annak is akkor?ogunk neki csinálni.

Jó itthon!

Legyen mondjuk minden héten a PÉNTEK

Tegnap volt az utolsó gyári nap, amikor munkanap volt, és benn volt mindenki. Kedvesek voltak, mert egy páran jöttek, és jó utat kívántak.

Sikerült látnom a lapkaköször?t munka közben, hát csak álltam, és bámultam. Csodálatos. Készítettem róla pár videót. Hosszú percekig néztem. Ha kell, tud dolgozni éjjel nappal. Ha jól tudom, ment már talán egy hétig?olyamatosan. Csak etetni kell az alapanyaggal, és id?nként ellen?rizni, hogy t?résen belül van-e. Aztán a raktárban nézel?dtünk, hogy milyen köször?”kövek” vannak, bár ott nem nagyon akartunk zavarni, mert eléggé siet?s volt a srác munkája, ugyanis a hétf?i “termés” dupláját kellett pénteken megcsinálnia. Ha minden hét olyan lenne, mint ez a hét, akkor szép bevételük lenne. Legyen úgy.

Ebédre vajas burgert ettem. Nagyon?inom volt! Igen, ezt tényleg alig bírtam átharapni. Igaz McDonalds-ban nem ettem, azt itt valamiért annyira nem szeretik. Ez valami másik?ajta gyorskajálda volt.

IMG_6430

Ebéd után még tettünk-vettünk benn a gyárban, beszélgettünk.

Vacsorára kínait vittünk haza hozzájuk, nekem annyira nem ízlett, bár nem volt rossz. Ígyhogy nem csak szakmai tudásra teszek itt szert, hanem egy gasztronómiai kiránduláson is vagyok 🙂

Ez a szobám kívülr?l 🙂 Nagyon megtetszett a minta.

IMG_6462

Ma bevásárlós nap lesz…

Tücsörtök

No hát tegnap. Reggel bevittek a gyárba, de Laci bácsinak mennie kellett, úgyhogy csak kidobott. Én ültem ott vagy 2 órát, nem baj, olvastam, és eszembe jutott egy újabb névjegy ötlet…

Aztán a másik tulaj mesélt egy-két dolgot, megmutatta a szoftvert, amivel a CNC programot meg lehet írni gyakorlatilag paraméterek beadásával, aztán van valami program, ami ellen?rzi az egészet, és mutatja a szerszám útját. Szóval egyszer? és nagyszer? az egész 🙂

Ebéd után ismerkedtem magam a szoftverrel, és végignéztem az összes videót a menet illetve bordástengely marásról, hát lesz mib?l mazsolázni, hogy mit teszek?el a netre. Van olyan, ahol h?t?víz nélkül csinálják az egészet, és látszik minden egyes pillanata.

Utána este mexikói étterembe mentünk. Érdekes volt. Hoztak üres taco-t, az valami kukoricalisztb?l készült lapos izé (száraz palacsinta), azt kellett mártogatni piros csíp?s szószba. Aztán avokado krém, az bazier?s volt, mert nem volt jól összekeverve, és nekem jutott az er?s, aztán meg ettem halas taco-t. Nem volt nyer? az egész, de ehet? volt 😉

Kb ennyi csütörtökre.

Ma megnézem a lapkakészít? gépet m?ködés közben, úgyhogy az biztos jó lesz 😉

Egy kérés

Már több napja gondolkodom ezen, hogy kb 40-en olvassátok azt, amiket írok Amerikai látogatásomról.

Kérlek, hogy mindenki írjon egy kommentet, hogy tudjam kik azok, akik rendszeresen olvassák ezeket a soraimat.

Csak egy nevet, e-mail címet kell kitölteni, aztán jöhet a szöveg. (nem?og azonnal megjelenni, mert jóvá kell hagyjam mindet), de tényleg, csak 2 perc az egész, és szívesen tudnám, hogy ki az a kb 40 ember. Elég csak egy keresztnév-becenév, amib?l tudom, hogy ki az…

Köszönöm!

update: természetesen, ha valakinek valamilyen kérdése van, annak szívesen válaszolok, akár itt, akár e-mailben…

Hogyha ma lesz a holnap tegnapja… – Szerda

Tegnap reggel menetmarással kezd?dött… Az is oly’ gyorsan ment, hogy hihetetlen. Kicsit visított, mert er?s anyagba nyomták, de hát ez van. Jah, és a CNC program (bár nem nagyon értek hozzá) is olyan egyszer?, hogy elképeszt?. Van hozzá szoftverük, ami bizonyos paraméterek beadása után (anyag, szerszám és csap/furat paraméterek) egy pillanat alatt kidobja a kész programot.

Aztán volt egy kis szabadid?m a gyárban, vittem könyvet, hogy olvassak, de inkább elkezdtem gondolkodni azon, hogy mindazt, amit itt megtanultam, hogyan?ogom otthon kamatoztatni, és írogattam ezt-azt.

Ebéd el?tt kiderült, hogy most mehetünk abba a gyárba, ahol nagy mennyiségben?ogyasztják a vágóéleiket a gyár(unk)nak, úgyhogy be az autóba, némi ebéd (hamburger, úgyhogy az is kipipálva), aztán b? órányi vezetés oda, kicsit több vissza, mert lett?orgalom. Tegnap összesen majd’ 200 mérföldet mentünk.

No de ott… Volt egy magyar származású titkárn??éle, nagyon kedves volt, de egy mukkot nem beszél magyarul. A?érje és az üzemvezet? (?) mutatta meg, hogy miket csinálnak. Félelmetes számokkal dobálóztak, hogy 350 000 alkatrészt csinálnak egy évben, és ez csak az egyik?ajta. Teljesen automatikus. Csak nagymennyiségben kell etetni az alapanyaggal, a többit csinálja maga. És aztán a készterméket kell kivenni. Ugyanez ment egy másik gépnél is. No meg voltak ?srégi gépek, de tényleg. A legfiatalabbra mondták, hogy 50-60 éves. És m?ködik rendesen.

Volt egy ellen?rz? szobájuk, úgyhogy láttam, hogy hogyan ellen?rzik, hogy mennyire kör alakú lett a kör stb. Meg volt ott egy számítógép, amin megrajzolják a munkadarabot, és utána virtuálisan kidobja, hogy hogyan készül el. Ha valami nem stimmel, akkor robbanással jelzi, hogy mi lenne a vége 🙂 Elképeszt?, hogy hol tart a világ.

Massachusetts-en (nehéz szó leírni) keresztül jöttünk-mentünk, csak áthajtottunk rajta, kicsit szebb város, mint Chicago. Legalábbis nekem kézzel?oghatóbb.

Itt egy templom, aminek aranyozott a kupolája, és nagyon régi. Az aranyat az állam adta, mert olyan régi.

IMG_6388

Ez csak egy látkép:

IMG_6393

Ilyen az úthálózat a városban:

IMG_6394

Meg még egy látkép

IMG_6396

Ma egy kis elméleti oktatás lesz bizonyos speciális menetek marásáról.

Kedd

Tegnap benn voltunk a gyárban sokat.

Reggel értekezlet volt, 6-an kb beszélgettek, hogy milyen?eladatok vannak. Kb 20-30p-ig tartott,?elét értettem is 🙂

Aztán “felállítottak” (set up) egy bordástengely marást. Elképeszt?, hogy 6 inch (kb 15cm) bordástengelyt, 24?ogasat 3:41 alatt elkészítettek, és tökéletes. Sima stb. Jójó, Ti ezt nem értitek, de az a lényeg, hogy normál esetben ez eltart kb?él óráig, ha nem tovább…

IMG_6336

Aztán beszélgettünk err?l-arról, hogy mit hogyan, hogy a sárgarézbe életlen szerszámmal kell dolgozni, mert különben kikapja a vágóéleket, aztán, hogy hogyan lehet újraélezni a vágóéleket és hányszor.

Ebédre valami kenyérsütödébe mentünk, legalábbis a “reklámja” alapján ezt mondanám róla, de szendvicseket adnak helyben sütött kenyérbe, és nagyon?inom volt. Azt pedig, hogy “orange juice” sehol nem érti senki. Mindenhol visszakérdeznek, hogy mi??. Ja, gondolom sok hülye issza a kólát 🙂

Délután kicsit lógattuk a lábunkat, aztán Laci bácsi?elesége elküldött minket, hogy ha már nem csinálunk semmit, akkor szép id? van, és nézzük meg Lake Forestet, mert szép házak vannak. Eszméletlen drágák, szépek, de túl nagyok. Voltunk a “tónál” is, szép volt a naplemente el?tt. Aztán visszamentünk a gyárba.

IMG_6349

Egy iskolabusz azért jár a közönségek

IMG_6349

Kies? id?ben nézegettem egy-két újságot, megtaláltam a hirdetéseiket. Hát van mit azon is csiszolni…

Aztán a?elesége szólt, hogy megy haza, menjünk mi is, mert van vacsora. Maradtunk még egy kicsit, kaptam konyakot, valami jófajtát, aztán elindultunk. Itt pl. lehet vezetni egy pohár itallal is. Igaz, nekem kicsit a?ejembe szállt, úgyhogy nem vezettem volna, de mindegy.

IMG_6353

Aztán vacsora után elkezdtem kérdezgetni Laci bácsit a dolgozókról, úgyhogy elvileg mindent tudok, hogy ki mit csinál, és ki milyen ember 🙂 Általában véve mindenki rendes, de mindenkinek van valami aprósága, ami bosszantó lehet, ha el?jön. Tudni kell velük bánni.

Hát valahogy ennyi.

Ma menetmarás lesz, meg még ki tudja mi…

Vár rám még egy pizza a legels? helyen, mert hogy ott?atüzeléses kemencében sütik, lehet, hogy még egy pizza a “silo”-ban, mert hogy ott meg nagyon?inom, aztán valamikor egy kínai “egg roll”. Szombat-vasárnap valószín? elmegyünk megint egy-két boltba, állítólag van egy olcsó cip?bolt is… Aztán vasárnap 20:55-kor indul a gépem, 19:30 körül kinn kell lenni legkés?bb, de szerintem 18:00 körülre kimegyek. Amíg ezek a pöcsök átvizsgálnak… Mondjuk remélem nem lesz túl nehéz a b?röndöm, mert viszek haza 1-2 vasat 😛

Hétf?

Hétf?nként úgy érzem magam, mint Robinson a szigeten. Várom Pénteket.

No hát tegnapról nincs egy darab kép se. Na ez nem igaz, egy darab van 🙂 De nem mutatom meg 😛

Reggel a gyárnál?elvett Laci bácsi üzlettársa Jim, és elindultunk egy viszonteladóhoz beszélni az új szerszámokról. Voltak vagy 4-5-en, és eléggé érdekl?d?ek voltak. Hoztak rajzot, hogy mit kéne csinálni, és megoldható-e a szerszámokkal stb. Ígyhogy úgy t?nik sikeres volt a találka.

Aztán mentünk egy gyárba, ahol szintén mutattunk valamit, hogy ezt meg tudják csinálni, szintén érdekl?d? volt a csávó, úgyhogy az is jó volt.

A kett? között ettünk egy salátát (nem tudom, hogy az a saláta, ami nekem éppen elég volt – egyébként Cézár saláta – hogy volt elég egy 140kg-os csávónak, mindegy). Este meg megint oda mentünk, ahol el?ször ettünk, de most… Húúúúú. El?ször is hoztak pirítós kenyeret, a kikészített kistányérodba rakhatsz olívaolajat, sót, borsot, és lehet tunkolni. Aztán kérdezték, hogy kérünk-e polipot meg tintahalat, mondták, hogy igen. Benyomtam egy tintahalat, és még mindig nem ízlik. A poliphoz most nem volt kedvem. Aztán minestrone levest ettünk,?inom volt, de volt benne?ejtett bab, amir?l én nem tudtam. Mindegy. Utána pedig halat ettünk, már nem tudom, hogy mit, mert sokszor Laci bácsi ajánl kaját, én meg ráhagyom. Nem választ rosszul. Mellé jó?okhagymás krumpli volt. Szóval jót ettünk. Mondta, hogy majd még megyünk oda, és eszünk pizzát is, mert?atüzeléses kemencében nagyon?inomat sütnek.

Id?rendben most egy cseppet visszaugrom, amikor 2:30körül megérkeztünk a gyárhoz, akkor még azért tanultam ezt-azt, mesélt nekem meg mutatott ezt-azt az öreg, úgyhogy tanultam rendesen. Láttam a legels? szerszámokat, hallottam olyan sztorikat, hogy hogyan léptek át következ? típusra, hogyan jött az ötlet stb.

Valami elképeszt? mennyiséget autóztunk tegnap. Vagy 300-400 km-t. Én majd’ elaludtam.

Ma meg a gyárban leszünk, és mutatnak menetmarást meg ezt-azt.

Unom a HÉTF?ket, unom a keddet, leszarom, a szobámban nem csinálok rendet