Túraleírás a Mont Blanc hegyr?l

(bocs a kérd?jelekért, dolgozom az ügyön valamikor…)

Az úgy volt, hogy tavaly ?sszel jeleztem Kristóf barátomnak, hogy szeretnék havas hegyekben kirándulni, mert az azért jó, mert jó. Én a Dolomitokra gondoltam, majd szólt, hogy mi lenne, ha inkább a Mont Blanc-ra mennénk, mert neki az a bakancslistáján van, és (Nyugat) Európa legmagasabb hegye.

Rábólintottam. Miért? Mert tudatlan voltam, de bíztam benne. Persze nem bántam meg, s?t!

A túra el?tt tájékozódtunk rengeteg dologról, de volt, amir?l nem sikerült. Így hát álljon itt e visszaemlékezés, hogy megosszam másokkal a tapasztalatainkat, no meg azért, hogy… (de ezt majd a végén)

Szóval az egész úgy kezd?dött, hogy 4 810 m-re kell menni. Hova? Mivel? Hányan?

Felkészülés

Végül ketten mentünk, mert ketten kezdtük meg a felkészülést. Menjünk el a Tátrába mászni egy napot. Felmentünk a Hopokra és a Gyömbérre (Chopok, Dumblier), 2000 m-es csúcsaikkal nem túl magasak, de 1100 m körüli szintet mentünk, és az már elég volt, hogy a friss bakancsom (mert azt vettem a túrára) 2 hét alatt gyógyulósra törje a sarkamat. (reggel 6-kor indultunk, este 11 körül érkeztünk meg, közben megmásztuk.)

A felkészülés második felvonása a Kékes volt, megmásztuk, mint Chuck Norris, kétszer. Persze nem turistaúton, mert úgy mindenki fel tud menni, hanem északról és délr?l, a legmeredekebb helyeken. Ez már volt vagy 1500 m szint. Sarokfeltörés újfent.

No ekkor már úgy döntöttem, hogy ez így nem mehet tovább, és a következ? állomásra valamit kitalálok, ugyanis azt már kétnaposra terveztük – ahogy a Mont Blanc túrát is mondják – úgyhogy megoldás után néztem. Visszamentem a boltba, ahol vettem a bakancsot, hogy ilyenkor mi a teend?? Igazából nem mondtak, semmi ténylegesen használhatót, csak azt, amit már régebben is hallottam, hogy van olyan, akinek az jön be, hogy a vastag  zokni alá vesz egy vékonyat. Gyorsan be is szereztem két párral (egybe voltak csomagolva, de az két napra két száraz zokni, nem árt…), és egy vastag leukoplasztot is beszerezve teljesen felfegyverkezve indultam neki a harmadik – és egyben utolsó – felkészít? túránknak. Bejött. Leukoplaszt hosszában a sarkamtól felfele, kb 15 cm, vékony zokni, vastag zokni. A két nap után feltörte, de csak a fels? b?rréteget, és kiskörömnyit sem. Úgyhogy ajánlom! (no meg a bakancs is bejáratódott végül)

Utolsó felkészülési szakasz a Magas Tátra lett, egy hétvégét szántunk rá (szombat hajnalban oda, hegymászás, camping, vasárnap hegymászás, este haza).

A Rysy vagyis a Tengerszem csúcs volt az els? napi célunk, a túra kemény volt, a látvány a végén kárpótolt minden fáradtságért. 2500 m volt a csúcs, 1100-1300 m környékén emelkedtünk (6 eur volt a parkolódíj, megúszható párszáz méter aszfaltgyaloglással, és útszélén parkolással)

Este az egyik faluban akartunk vacsorázni, több helyr?l is elküldtek, hogy csak 8-ig van konyha. Szombaton. Este. Nyáron. F?szezonban. A Tátra lábánál. No comment. Végül találtunk helyet, ahol ettünk, és a Rijo Campingben éreztük meg a retró feelinget (a vizesblokk valami katasztrófa volt…)

Másnap Kis-Nagy Tarpataki hágók, vízesés, és Vöröstorony-hágó láncos technikás pályája adta meg a felkészüléshez szükséges 1100 m körüli szintet, és mászási élményt (itt 5,6 eur volt a parkolójegy, és 6 eur körüli a lefele vonatút, amit ha tudunk, felfelé is igénybe veszünk, mert a viharok által letarolt fenyves h?lt helyén a napon baktatni az aszfalton nem annyira kellemes)

Mont Blanc

Utazás, szállás

Ha Mont Blanc, akkor Chamonix. Gondoltuk mi, úgyhogy gyorsan le is foglaltuk Chamonix talán legolcsóbb szálláshelyét. Nem bántuk meg, de tehettünk volna máshogy is. Ugyanis Le Fayet-b?l megy a Tramway du Mont Blanc, amivel fel lehet menni 2 300 m-re, és onnan indul a túra.

Na de sorjában.

Utazás

Autóval gondoltuk az utazást, München fele, ugyanis az olaszok felé a sz?k ámde drága autópályák, és az olaszok autóvezetési stílusa, valamint a Mont Blanc alagút 53 EUR-os (oda-vissza) költsége meggy?zött minket, hogy inkább egy órával többet menjünk. Kb 5 órakor indultunk BP-r?l, és 19:00 után nem sokkal meg is érkeztünk a szálláshelyre, ugyanis a svájci határnál volt egy órás dugónk, mert szombaton mentünk, és egy érthetetlen keresztez?dést tettek be… Aki teheti, ilyenkor kerüljön kicsit, és ne Lustenau fel?l menjen.

Osztrák autópálya matrica 2 830 Ft (10 nap talán), Svájci 33 EUR egy naptári évre (tehát 2014-re… kérdezték, hogy tudjuk-e, hogy már augusztus van, és miért csak most vesszük… no comment)

Üzemanyag fogyasztás függ?, 1 300 km-rel lehet számolni, az üzemanyagárak nem vészesen különböznek az országokban. Chamonixban nem tankoltunk, inkább Svájcban. A helyieket is úgy láttuk, hogy inkább ezt teszik.

Szállás

Booking.com-on foglaltuk le a Mountain Highs szállást, ahol 7 500 Ft/éjszaka + 4 EUR ágynem? + 1 EUR adó ellenében egy 4 ágyas (emeletes) szobában alhattunk. 30 EUR/éjszakára jött ki fejenként, reggelivel (ami mondjuk kitett szeletelt tartóskenyér, lekvár, müzli, tartóstej, tea és zacskós croissant jelleg? dologban kimerült).

Attól függetlenül, hogy olcsó volt, és a reggeli – egy értékelés alapján is – természetes anyagoktól mentes volt (jó, a müzli az jó volt), – felszerelt, jól kialakított rendszer?, önm?köd?.

Mivel a recepció már “bezárt”, mire odaértünk, egy boríték fogadott, hogy ez a kapukód, ez a szobakód, használjunk mindent bátran. Laminált francia és angol nyelv? feliratok tarkítják a helyet, és tényleg rend uralkodik. Lefelé is ugyanezen a szálláson aludtunk, akkor a recepcióst is a helyén értük, aki rendkívül kedves volt, és éttermeket is ajánlott.

Mondjuk, mikor hullafáradtan odaértünk, és tapasztaltuk, hogy egy vaságyas hálóterembe szól a helyünk, ahol egy büdös (tényleg büdös) indiai és egy kínai fekszik, kicsit elment a kedvünk, mert nem ezt láttuk a fényképen (valószín?leg a faágyas emeleteságyas részt a nyugateurópaiaknak tartják fent, mi meg kelet vagyunk), és erre ráer?sített az indiai éjszakai beszéde (álmában? telefonon? passz…), végülis 5:30-kor jól felriasztottuk ?ket az óracsörgéssel, de 3 percen belül kitakarodtunk a szobából. Bocs. Valahogy fel kell kelni.

Összepakoltunk és nekiindultunk a vasútnak.

Vasút

7:20-kor indult a végállomásról az els? vonat, azzal akartunk menni. Azzal is mentünk.

A Tramway du Mont Blanc nev? vasúttal kell menni (legalábbis ezzel célszer?), be is írtam a Google-ba, majd nem Le Fayetre, a végállomásra küldött, hanem egyel följebbre. Nem volt gond, s?t, itt biztosan találtunk ingyenes parkolóhelyet (ha nem találsz a nagy parkolóban, akkor attól balra folytatódó úton lejjebb lesz egy füves placc, ahova lehet állni)

35 EUR volt az oda-vissza út, és mondták, hogy ha jövünk vissza, fent regisztráljunk, hogy mikor jövünk vissza. De csak aznap, amikor jövünk. Nem egészen értettük. Úgy terveztük, hogy másnap az utolsó vonattal (19:00-kor) jövünk le. Végül hamarabb érkeztünk, épp indulni készült egy vonat, de a következ?re  adtak helyet, mert, hogy nincs. Aztán mégis felfértünk.
(szóval, ha leérsz, akkor szólsz a házikóban a “bakternek”, hogy szeretnél lemenni, ad egy kártyát az adott vonat indulási idejével, amit a beléptetésnél leadsz, de nem kizárt, hogy szól, hogy mehetsz el?bb le – kisebb csapatok el?nyben)

A vonatút fantasztikus! Bár csak lefele csodálkoztunk, mert fölfelé inkább a felszereléssel és az öltözködéssel voltunk elfoglalva.

IMG_2604

Felszerelés

Ha már megemlítettem a felszerelést neki is állok.

Élelmiszer

Folyadék

Azzal számoltunk, hogy 2 napra 6 litert fogunk fogyasztani. Kb be is jött, picit sok volt, de nem baj. Viszont 6 kilót felcipelni nem kevés. A Gouter menedékházban (ahol aludtunk) 5 EUR-ért kapható másfél liter palackos víz (ásványvíz?), ami lentr?l nézve sok. Fentr?l nézve nem. Most tuti nem vinnék fel magammal ennyit.

Ami bejött, az a gyümölcslé. Rostos, édes, cukros, könnyen gurul le. Valamint a kóla. A buborékjaival enyhít a hegyi betegségen, szintén cukros. (2 liter gyümölcslé és 2×0,5 liter kóla volt velem, Kristóf Tonikot vitt, hogy abban lév? kinin csökkenti az izomgörcsöt, neki az jött be).

Kaja

8 zsömlét vittem a két napra, 6-ot hoztam le. (a “másnapos” szendvicsek szendvicssüt?ben egy kis plusz sajttal nagyon jól jönnek a lenti energiapótlásban 🙂 )

Még annakidején (kb 15 éve) megkérdeztem egyik el?adása alkalmával Er?ss Zsoltot, hogy mit esznek a hegymászók? Tetszett neki a kérdés, mert szokatlan volt, és azt mondta, hogy olyat visznek magukkal, amit szeretnek, mert nem éhesek, de enni kell. Hát most megértettem. Illetve már a felkészülés során is.

Ha szendvicset viszel, olyan legyen, amit szeretsz, szívesen eszel. Legyen könnyen ehet? (ne kívánjon vizet minden egyes harapás után).

Hegymászáskor ne foglalkozz a fogyókúrával! S?t! Tilos! Szerintem nem tudsz úgy felmenni, hogy ne fogyj (bár nem néztem). Olyan megterhelés a túra, hogy muszáj enni!

Mikor egyél? Amikor rá tudsz nézni a kajára. De tényleg. Azt vettem észre, hogy ha kicsit is kívánom a kaját, akkor kell enni, mert nem lesz olyan, hogy éhes leszek.

Mit lehet még enni? Ami nálunk bevált az a müzliszelet. Ebb?l is inkább a csokis talpúak, mert azokban talán több energia van, de amelyiket szereted. Napi 4-6 darab el tud fogyni.

Emellett ha az olajos magvakat (dió, mogyoró, mandula stb.) szereted, az is jó lehet, illetve a szárított gyümölcsök (vörösáfonya nagy kedvenc…). Nem nagy súlyúak, sok bennük az energia, és szívesen eszi az ember. Energiaszelet is hasonló, illetve mondták, hogy tegyek el egy pár energiazselét, ha netán valami gond van, kisegít. Itt van az összes az asztalomon, mert nem kellett.

A menedékház fogalásában benne van a reggeli, ami nem valami fejedelmi. 2 szelet barnakenyér, 1 kis kocka vaj, egy kosárból meg vehet? kis dobozka méz, lekvár, nutella. Este még megmondod, hogy teát vagy kávét kérsz. A tea viszont kifejezetten jó. Kis tálkát adnak, benne a teafilter (Twinings piros, de nem az itthoni English Breakfast – szerintem), és asztalokon forróvizes pumpás termoszok. Emellett van kitéve a pultra gyümölcslé és müzli is. Ha hajnalban indulsz fel, akkor 2-kor is kaphatsz kaját, ezt este szintén kell jelezni. Kávét nem tudom milyen volt, nem ittunk (de szintén ez a forróvizes megoldás, talán instant volt?)

Ezzel ellentétben a vacsora viszont 4 fogásos volt, ezt plusz 26 EUR-ért lehet kérni, akár a bejelentkezéskor. Ötletes a szervírozás: egy tálcán 10 adag van, és egy kis tábla, hogy milyen foglalási névre hány f?re található rajta kaja. Tehát az én nevem is szerepelt, és mellette, hogy 2 f?. Odaültünk ehhez az asztalhoz, majd levettünk egy tányért a 10-b?l, és egy sajtot a szintén 10-b?l. Ez volt az el?étel. Aztán jött egy süt?tökös-zöldségleves (krém), amelyet tálakban hoztak, ez kifejzetten finom volt nekem, csak sótlan. De nagyon. Utána spenótos rizs, ami nem volt eléggé megf?zve, és sótlan is volt, meg szerintem pocsék, valami tejszínes(?) szószban párolt hallal (halat… hegymászóknak… 8-10 dkg-ot… okos…), ez nem volt olyan rossz. A végére a desszert azért dobott egyet az elégedettségi indexemen, mert az jó cukros, ragacsos, aszaltgyümölcsös kevert piskóta volt, csokiöntettel (no nem egy óriás adag). Ezt fél 7-kor szervírozzák, tehát fél 8-kor már b?ven az ágy felé tendálsz.

Jó ötlet volt végül befizetni a kajára, mert mást nem igen ettem volna. Itt pedig kicsit kényszerítve voltam.

Technikai

Milyen ruházatot, és egyéb technikai felszerelést kell vinni?

Izofólia: biztonsági fólia, kb 1 500 Ft-ért lehet kapni, ez egy h?visszaver? takaró, két oldala van, az egyik a t?z? napot tartja távol (nyáron), hogy ne süljön le illetve f?jön meg az illet? mondjuk az aszfalton egy balaeset esetén (ezért most a nem használt fólia bekerül a kocsiba, hogy ne kelljen, de van…), és értelemszer?en mi a másik felét használtuk volna, ha kell, a hóban melegen tart, mert a testh? 80-90%-át visszaveri. Nem nehéz, akkora mint egy pénztárca. Bármelyik túraboltban kapható (szerintem).
Ötlet: a Vallot házban sok szétszaggatott fólia van, ha elfagyóban van valamelyik testrészed, pl a lábad, akkor bugyoláld be, és úgy húzd rá a cip?det. Nagyon hasznos!

Bakancs: valami masszív, merev bakancs kell, sziklás terepen fogsz menni sokat, tartsa a bokád, és legyen vízálló. Lehet kapni impregnáló spray-t, nekem az elég volt (bár hóban végül nem sokat mentem), vannak, akik a nikawax-ra esküsznek.

Kamásli: a vízvédelem mellett melegít is. GoreTex-eset javasolnak, hogy szell?zzön, mert ha beizzadsz, akkor utána az ráfagy… 5000-7000 Ft-ért már lehet kapni jót. És ne aggódj, úgyis el fogod szakítani a hágóvassal.

Bérelhet? dolgok:

Hágóvas: a bakancsra szerelhet? fémfogas dolog, amivel a havon nem csúszol el. Használható a sziklákon is, mert nem fogod le-fel venni. Igen, szaggatja a kamáslit, ha nem vigyázol. De nem tudsz mindig vigyázni.
Van bel?le több típus, mi a f?z?set béreltük. Kérdezd meg, hogy hogyan kell ráf?zni a bakancsra, és tanuld meg! Vigyázz a kilógó maradék pertlire…

Jégcsákány: id?nként segítséget jelentett, illetve túrabotként használható a meredek részeken. Le lehet bökni. A hátizsákra úgy kell rákötni, hogy a nagyobb kampós része álljon alul hátrafele.

Beül? karabinerrel. Össze lehessen kötni egymást (mondjuk mi ezt nem tettük meg a Gouter menedékházig, fent lett volna értelme, de err?l kés?bb), illetve, hogy az Y-t (ipszilon-t) tudd hova er?síteni.

Y: via ferrátázáshoz használják, egyik végét a beül? karabineréhez rögzítve a másik végét a kiépített útra tudod akasztani, magyarul a sziklákhoz rögzített drótkötélbe tudod akasztani egy gyorszáras karabinerrel. De két ilyen karabiner van rajta, úgyhogy folyamatosan biztosítva vagy, mert egyesével kell átakasztani. Elvileg csak az egyiket beakasztva elég lenne menni, és a másikat akasztod tovább, de én mindkett?t beakasztottam, így nem lifegett.

Bukósisak: a h?ingadozás miatt aprózódik a k?, ami meg-megindul, illetve a forgalom miatt is lerugdosódik egy-egy kisebb-nagyobb k?, ami ellen nem árt. Szerencsére nem védett semmit?l, mert nem volt mit?l, de azért hordtuk.

Lavina jeladó – beeper: ez nem kellett volna, mert nem olyan volt a hely, de nem árt. Egy jeladó, ami bekapcsolt állapotban egy néma jelzést küld pár másodpercenként. Ha átállítjuk, akkor pedig ezt a jelet tudjuk venni, és mérhetjük a távolságot, így meg lehet határozni, hogy hol van a hóval betemetett szerencsétlenül járt hegymászó. A legalsó réteg (póló) fölött kell hordani, hogy melegítsd, ne merüljön le az elem.

(eddig tartottak a bérelhet? eszközök, kb napi 700 Ft-ért lehet egy napra bérelni egy eszközt… érdemes körbekérdezni ismer?söket, hátha van valami kölcsönbe, vagy túraegyesülethez tartoznak-e, ahonnan kedvezményesen lehet bérelni…)

Kötél: ezt nem lehet bérelni. 15m-t számoltunk két emberre (30m 3 ember). Ki vékonyabbat (kb 8 mm) ki vastagabbat (kb 12 mm) vitt.

Napszemüveg: kell! Er?s a nap, pláne a havas részeken. 3-as 4-es er?sség? ajánlott. UV sz?r? mindenképpen, a polársz?r? sem árt. Van, ami “kék sz?r?s” (magyarul narancssárga szín?), az sem rossz. Ízlés dolga.

Napvédelem: naptej a kilógó testrészekre (kéz, arc, orr!!!, fül!), 50+-os eléggé brutális, de nem baj. 2-3 óránként újra lehet kenni. Ezen kívül “labello” jelleg? ajakír, ami szintén UV véd?s (ebb?l is van 50+-os). Ezt talán gyakrabban is érdemes. És célszer? ilyet is venni, ugyanis ha naptejet teszel az ajkadra, hamar lenyalod.

Fejlámpa: err?l túl sokat nem tudok, mivel én nem használtam, de egy mai normális fejlámpa megteszi. Nem a kínai vacak sokledes, hanem valami petzl vagy hasonló. Pótakku nem feltétlen kell, de ha gyengébbek már az akkujaid, akkor lehet, hogy egy plusz garnitúra nem árt. Kb 3 órát lesz rá szükséged, de ki tudja, hogy mit hoz az id?járás…

Ruházat

zokni: nekem a duplazoknis bakancsozás jött be, de err?l már írtam feljebb. A vékony alsó réteg egy coolmax-os, ezt is ajánlották, hogy elvezesse az izzadtságot. És egy vastagabb rá. Fent kell is, a Tátrában beleizzadtam rendesen.

alsó aláöltöz?: nedvességkivezet?s, technikai.  Fölfelé nem kellett, de lefelé annál inkább, mert fújt a szél.

nadrág: technikai nadrág, nedvesség átereszt?, szélálló

fels? aláöltöz?: Mindenképpen kell, mert egy pamut pólót átizzadsz és nem szárad meg… A Mátrába elfelejtettem vinni, kellemetlen volt… nedvesség kivezet?s.

pulóver: polár pulcsi, szintén vezesse ki a nedvességet… ebb?l kett? célszer?, fölfelé csak az egyiket veszed fel, de a csúcs felé vagy onnan lefele nagy szolgálatot tehet

kabát: vízálló, szintén lélegz? anyag, soft vagy hardshell. Kapucni nagy el?ny! A zsebekbe lehet olyan kaját tenni, amit mászás közben egy rövid pihen?ben be tudsz tolni (müzliszelet, aszalt gyümölcs).

Sapka: vastag, meleg sapka, kinek mennyire fázós a feje. Érdemes belepróbálni a sisakba, de nekem egy vastagabb windblockos polársapka belefért.

Keszty?: nekem nagy szolgálatot tett fölfelé egy levágott ujjú (vitorlás) keszty?. Fázós a kezem, és a mászás részénél fogni kellett a sziklákat, drótsodronyt. Lefelé pedig egy windblockos polár keszty?ben jöttem lefele.

Sálat nem használtam, és végül nekem nem is kellett, egy maszk még segíthet a csúcstámadásnál. De jó vastag legyen. Vagy síszemüveg is véd a szél ellen, az is lehet hasznos felszerelés.

Hátizsák: 40-50 literes hátizsákot javasolnak, és az jó is. Kristóf 25 literessel szenvedett, én 60 literest vittem, úgyhogy id?nként a cuccai egy részét én vittem, mert én b?ven voltam a hellyel.

Mit nem kell vinni

Nagy dilemma volt számunkra, hogy a menedékházban adnak-e ágynem?t. ADNAK! Úgyhogy hállózsákot nem kell vinni. (állítólag sok házban adnak… érdemes tájékozódni, de a Gouterben adnak)

Egészség

Azt a tippet kaptuk, hogy a hegyi betegség tüneteinek csökkentésére Aspirin 500-at együnk egy héttel a túra el?tt reggel-este 1-1et – vérhígítóként. Meg a túrán is. Nem is volt baj, hogy elvittük, mert a házban mindkett?nknek fájdogált a feje, úgyhogy megtoldottuk az aznapi adagot egy harmadikkal is. A kóla/tonik szintén segítség volt. A fejfájás mellett enyhe hányinger is kerülgetett, nagyon furcsa volt, és elvette a kedvet mindent?l.

A magashegyi betegség állítólag az emberek 80%-át érinti, és 3000 m fölött kezd jelentkezni. Mindkett?t meg tudom er?síteni, mindketten “szenvedtünk” t?le. 3000 fölött kezd?dött.

A másik érdekes jelenség, hogy 3000 m-r?l haladva fölfele a rendkívül nehéz szakaszon fogyott az oxigén s?r?sége, és egyre fáradtabbak lettünk, egyre s?r?bben kellett megállni pihenni. Ahogy viszont 3800-ról elkezdtünk lejjebb ereszkedni 100-200 métert, érezhet? volt a javulás.

A menedékházban egy emeletet följebb menve lihegtünk, volt, hogy le kellett üljek, mert megszédültem.

Biztosítás

Kötöttünk biztosítást 5 napra (volt egy tartalék napunk), autóbiztosítással együtt 12 000 Ft körül volt, az Allianz-nál, extrém sportra… Szerencsére ez is kidobott pénz volt.

Egyéb

Mobilnet: a navigációhoz és egyéb dolgokhoz megrendeltem, de ha itthon megterveztettem az utat a telefonommal (iPhone, Google Maps), akkor mobilnet nélkül elnavigál az úticélhoz, ott pedig volt wifi (mármint lent a szálláson, fent a menedékházban nem), úgyhogy visszafelé is megtervezhet? lett volna. Így 50 MB-ba belefértem 4 nap alatt. Igyekeztem keveset használni.

Térer?: bár a Gouter menedékházban jelzi, hogy van, néha még Edge is, azonban használhatatlannak tapasztaltuk, SMS küldés az ment, de a telefon egyik végén sem hallottuk a másikat. Lehet, hogy ez a brutális szigetelésnek (4 réteg? üveg) köszönhet?… Kint nem próbáltam.

Akkumulátor: furcsa dolgot tapasztaltam: a házban 50% fölötti töltéssel indultam lefelé, majd a telefont el?véve és panorámaképet készítve, aközben lemerült. Nem bírja a hideget. A kocsiban tölt?re rakva már egyb?l 40% fölötti töltést mutatott, úgyhogy számítani kell arra, hogy az akkumulátor merültet jelez ilyen hidegben. Nem véletlen, hogy a lavinajeladót is a testmeleghez közel kell tenni.

A Gouter menedékházról egy kicsit b?vebben:

Imozáns, impresszív… Csodálatos, felemel?… nem tudok rá mit írni, el kell menni oda…

(ez sem saját kép)

4 szinttel találkoztam, azt mondják 5 szintes.

Ha belépünk a “wet room”ban találjuk magunkat, aminek az alja polyfoam puzzle, hogy a hágóvasakkal elbánjanak. Körbe padok, felül polc a padok fölött, akasztók, ládák és fakkok.

A technikai felszerelést (hágóvas, jégcsákány stb.) egy dobozba kell rakni (ketten elfértünk egy dobozban, ezt egy tejesládának kell elképzelni), és fel lehet tenni a polcra. A bakancsot pedig a fakkokba (itt is elfért két bakancs egy fakkban). No de vigyek akkor papucsot? Nem kell, ugyanis csrocs típusú papucsokat adnak, és abban lehet lenni a menedékházban.

(nem saját kép)

Ha mindent letettünk itt, akkor egyel feljebb találjuk az étkez?t, itt van a “recepció” is, itt kell bemutatni a foglalásunk visszaigazolását, mert csak foglalással lehet itt helyet szerezni.

(ez sem saját kép)

Foglalásról: a honlapjukon kell foglalni szállást, 80 EUR/f? reggelivel. Ebb?l 30 EUR el?leg levonódik foglaláskor. 4 nappal el?tte lehet visszavonni a foglalást minimális költséggel, (1 EUR-on belül van tudtommal). Hely nincs, de figyelni kell folyamatosan, hátha szabadul fel. Nekünk is így lett.

Az étkez? fölötti két szinten találhatóak a hálóhelyiségek. Ezeket úgy kell elképzelni, hogy egy nagy egylégter? helyiség, ahol el vannak választva kisebb egységek, ahol 12 ember alszik. Emeletes faágyakon. Szell?ztet?rendszer van, kellemes h?vös van éjszaka, a takaró elég, a friss leveg? kell, mert 120 ember azért termel széndioxidot. Pláne ilyen ritkás leveg?ben… Megdöbbent? volt, hogy mindenki csöndben volt. Suttogott, halkan tett-vett a dolgai közt. 2-kor mondjuk volt kis felfordulás, akkor kelt a csapat nagyja, ha jól tudom, akkor a hálótermek elosztása is az ébreszt? szerint volt, ez is egy apró kedvesség. Karszalagot kaptunk a szobanévvel és ágyszámmal.

IMG_2574 IMG_2576

 

 

Kevés pakolóhely is van az ágynál. A matracok jók. Semmi különös.

Nagyon jól néz ki a friss fa.

Az egész házat kitakarítják reggel 9-10 körül, úgyhogy a “szobákból” ki kell pakolni, de lent a “wet room”-ban ott lehet hagyni a cuccokat, amik csúcstámadáshoz nem kellenek.

Vécéügyek

Kényes téma, mégis fontos. Ahol lehet?ség adódik rá, ott kell élni vele. Ez értelemszer?en reggel a lenti szálláson, vagy fent a házban indulás el?tt.

Menet közben nem nagyon találni olyan helyet, ahol el lehetne bújni kisebb-nagyobb dolgaink elvégzéséhez.

A Gouter menedékházban vákuumos vécék vannak, olyasmi, mint a repül?kön. Egy gomb megnyomásával elszippantja az ürüléket és a vizet, majd egy kis adag vizet ad. Semmit nem szabad a kagylóba dobni, erre egy nagy szemetes van kéznél. Papír volt.

Folyóvíz nincs. Kézmosás nincs. Az étkez?ben a pulton van két kis pumpás flakon, amiben fert?tlenít? kézgél van, ezt lehet használni. Illetve ki van téve egy kis tál vízzel meg szivaccsal, amivel az asztalokat lehet letörölni, ha valaki kiöntött valamit. Sokszor el?fordult. Talán a fáradtságtól? Fogmosás is vitt vízb?l.

Szemetes van lent a wet room-ban is, és az étkez?ben is. Alapvet?en nincs nagy kosz.

Id?járás

Szerencsére jó id?nk volt, napos. Második napra megjött a szél. Nagy szél.

Én egy hegyi id?járásjelentést néztem, ami nem volt rossz, de a szelet nem jól jelölte. Chamonix saját id?járásjelentése jobbnak bizonyult.

Túraleírás

A végére hagytam a túraleírást, mert annyi minden apróság van, amit közben magyarázni kellene, hogy inkább így gondoltam, hogy értelme van.

Le Fayet-b?l indul a vasút – Tramway du Mont Blanc – , és Nid d’Aigle a fels? végállomása. B? 1 óra az út, tehát a 7:20-assal 8:30-ra voltunk kb fent. Itt némi öltözködés után nekiindultunk az els? 700-800 méternek. Relatív kemény túra volt, de nem volt vészes. Felértünk a Tete Rousse menedékház szintjéig. Itt lehet még sátrazni, ez egy “alaptábor”. Vannak, akik több részletben teszik meg ezt a túrát, van benne ráció. Innen jön a technikás része. Itt kell felcsatolni a hágóvasat, beül?t felvenni stb. mert innent?l van egy nagyobb havas rész, amin át kell kelni, és innen kezd?dik a meredek. No és itt fogy el az oxigén és az er?nk. Úgyhogy némi pihen? és gyors szerelés, kajálás után lehet indulni (itt eléggé kitett a hely, úgyhogy szeles, hideg). Ahogy megindulunk felfelé, rájövünk, hogy túlöltöztünk, mert borzasztó meredek lesz. Izzadunk.

Nemsokára (kb 100m szint) elérjük a Grand Couloir nev? hírhedt helyet. A couloir egy olyan völgy, aminek nem csak a két oldalfala meredek, hanem maga a völgy is. Kb 50 fokos lehetett, és a h?ingadozás miatt aprózódó kövek itt száguldoznak lefele. Ezt kellett keresztezni kb 50 méteren vízszintesen akkor, amikor éppen nem gurult egy-egy kisebb-nagyobb k?. Figyelni kell, gyorsnak lenni. Kitaposott 1-2 talpalattnyi szélesség? ösvény van, ésszel kell menni. Ha valaki úgy gondolja, keresztbe, de viszonylag messze ki van feszítve egy kötél, arra lehet biztosítani.

Szerencsére se oda, se vissza nem volt komoly gond (visszafelé láttunk egy-egy apróbb követ gurulni, de messze volt).

Utána egy nagyon kemény, 40-50 fokos sziklás meredek szakasz volt, ahol szerpentinszer?en, vagy éppen keményen mászva küzdöttük le a második 700-800 méterünket (1500 métert mentünk szintben a vasúttól a menedékházig, ahol aludtunk).

Menet közben helikopter zajára lettünk figyelmesek. El?ször a Gouter menedékházba szállították a muníciót, aztán egy fél órával-órával kés?bb hangosan köröz? helikopter jött. Majd megindult bel?le egy ember lefele csörl?n, rikító narancssárga ruhában. Majd helikopter el. Utána vissza, és két ember emelkedett. Valaki megsérült, és helikopterrel vitték le az alsó menedékház magasságáig. Nem tudjuk, hogy mi baja volt, reméljük nem komoly. De komolytalan bajjal is nehéz lejutni. Érdekes volt ilyet is látni.

Ezen a szakaszon annyira nehezedtek a körülmények, hogy mindent?l elvették a kedvemet. Teljesen kimerültem, ny?gös és fáradt voltam. Nem beszélve az akkor jelentkez? hegyibetegség tünetekr?l… Az alábbi képen látható a gerinc, ahol fel kellett jöjjünk. Igen, a közeli. Jobbra a végén van a régi Gouter ház, amir?l mindenféle rosszat mondanak, a jó értékelések az új házra vonatkoznak. A régi házat elérve újra felvettük a hágóvasat, és egy kis könny? havas szakasz jött, kb vízszintesen.

IMG_2578

 

A recepcióra odaszóltunk, hogy nem érünk fel 5-re, mert ez állt a foglalásban, hogy akkor kiadják a helyünket. A térer?vel már itt is híján voltunk, és a menedékházban az angol nyelvet mérsékelten beszélik… De nem volt bel?le gond, 6-ig megérkeztünk… Azt jelenti, hogy b? 9 óra alatt értünk fel…

IMG_2577

Én annyira elfáradtam, hogy legszívesebben valami alternatív módon indultam volna le másnap. Azért a vacsora és az alvás sokat segített, de másnap reggel meger?södött bennem az, hogy a csúcsra nem megyek fel.  Ugyanis a szél is meger?södött. Nagyon. Kristóf nekiindult, és az utolsók közt volt, aki aznap feljutott, mert egyre er?sebb lett a szél. 2-kor felkeltem vele, megreggeliztünk, segítettem felvenni a felszerelést, majd ? elindult 3-kor, 6-ra fent volt, és fél 10 körül ért le. Én 8-ig visszafeküdtem aludni.

Utána 11-kor elindultunk le és 16órakor már lent voltunk! 5 óra alatt tettük azt meg, amit el?tte 9 alatt. Minden lépéssel egyre könnyebb volt lejönni. Persze fáradtak voltunk, de nem volt az a hatalmas meger?ltetés.

Itt látható a teljes magasság, amit megtettünk a bal oldali púp jobb oldali csücskén van a Gouter menedékház, oda mentünk. És eddig jön a vonat.

IMG_2603

Aztán este akkorát vacsoráztunk, hogy csak na… 🙂

Így hát álljon itt e visszaemlékezés, hogy megosszam másokkal a tapasztalatainkat, no meg azért, hogy…

… no meg azért, hogy ha újra nekiesek, hogy felmenjek, akkor emlékezzek az apróbb részletekre is…

Mert mivel nem mentem fel, és az id?vel megszépülnek a kellemetlen részek is, bennem van a vágy, hogy felmenjek…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.