Már volt, de…

Miklya Zsolt – Dúdoló
Dúdolgatni
halkan
símogatni
szépen
ringatózni
ölben
nyújtózkodni
szélben
kuporogni
hóban
melegedni
télben
elterülni
földön
Isten
tenyerében

Tegnap este beugrott a vége, és úgy éreztem, hogy ott vagyok…

Kb. két éve kaptam. Akkor is megírtam. Most eszembe jutott, és… nem tudok mit írni… Olvasd el még egyszer…


Közzétéve

itt:

, írta:

Cimkék:

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás