Az internetes információáradat kezelése

Annyi minden van a neten, annyi minden érdekel, annyi mindent gy?jtöttem, és gy?lik össze, amit át kell nézzek, el kell olvassak, meg kell nézzek, és ennek nagy része nem szórakoztató, hanem információs tartalom.

Egyrészr?l érdekel ugye a?otózás, a google readeremben több tucatnyi blog?eedje várja, hogy villoghasson; “új tartalmam van, gyere olvass el”. Ez ugye kell a munkámhoz is, muszáj vagyok átnyálazni.

Aztán vannak olyan területek, amik még szintén érdekelnek, mert a mai világban ezekkel kicsit könnyebben tudunk boldogulni (majd?) a piacon, ilyen a marketing illetve keres?optimailzálás témaköre, vagy a gazdag tanácsadó blogja.

Jönnek még a szórakozás jelleg? bejegyzések (egy-két humoros idézet, bash, qdb), érdekes vagy mókás képek (toxel, inspire me now), aztán vannak olyan “huncut” bejegyzések, ahol további bejegyzéseket ajánlanak, na akkor oda is át-át kattintok…

És a végére ne?eledkezzünk meg a gasztroblogokról…

És akkor még csak a blogoknál tartunk.

Böngészés közben el?kerülnek még izgalmas tartalmak, programokhoz hasznos leírások, tippek, trükkök.

Némi?órumböngészés, kérdés/válasz, ezeknek végtelen ciklusú kombinációi.

Meg persze az e-mailek. Amik csak jönnek be. Aztán kapnak szép piros kiemelést, meg zászlócskát, hogy azzal bizony?oglalkozni kellene. De a többi meg csak?oglalja a helyet, mert elolvastam, megválaszoltam, de törölni meg elfelejtettem. Inbox Victory?or prezident.

Na és hát az oktatóvideók. Meg a napi elvégzend? dolgok, jelen esetben a diplomamunka, és annak ügyes-bajos dolgai…

Ááááááá, néha pontot kéne tenni egy-egy nagy?ejezet végére, de ehelyett csak jön-jön az információ, és ha valamir?l lemondunk, hogy a másikat majd jobban csináljuk, akkor meg ott van a hiányérzet, hogy valami hasznosról lemaradtunk. Sehogysejó…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.