Az úgy volt, hogy múlt héten jártam lenn családdal Balatonon, és beleszerettem a jeges balcsiba. De akkor még csak csúszkálni voltunk, mivel nem volt korim. Aztán az id? úgy döntött, hogy nem várja meg, míg Sári levizsgázik mindenb?l, és?elmelegíti a jeget, így muszáj volt tegnap lemenni. De nekem kell egy korcsolya. Telefon, telefon, a két lehetséges kölcsönkori nem jött össze, úgyhogy marad a dilettánsbolt… De kaptam még egy telefont, hogy “hádde nálunk van egy, próbáld meg”. Természetesen kicsi, úgyhogy n?tt a lábamra a bótból egy ilyen:
Tehát szóltam Sárinak, hogy?el?lem mehetünk. El is indultunk hajnali 7:13-as vonattal, 9-körül jégen voltunk, mi voltunk az els?k, jó recés jéggel életemben el?ször megpróbálkoztam ezzel a sportággal. Végére t?rhet?en belejöttem. Randalíroztunk cseppet, aztán hazajöttünk, és jó volt… nagyoooon.
Ja… melegedett az id?, csodálatos napsütés volt, és olyan hangja volt egy-egy rianásnak, hogy beszartunk… Pláne, amikor alattunk repedt végig egy párszáz négyzetméteres terület… Kicsit ijeszt? volt. Nem kicsit 🙂
Annnnyyyyira nagggyyyonnn KIRÁLY volt, hogy ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ……
nagyon bátor vagy, én nem mernék a Balatonon korcsolyázni.kicsit?élelmetes, ha körülötted reped a jég.
aranyosak a?otók(: