Meddig kell tanulni?

Mesterkurzus, Önismereti csoport, OKJ-s képzés, Üzleti ismeretek, Pénzügyi képzettség…

Lehet valaha ezt a sort befejezni? Megtanulni MINDENT és UTÁNA lépni tökéletesen? Nem.

Az emberekben (legalábbis bennem) van egy tudás utáni vágy. Tudni többet, ezt is, azt is. Mindenben topon lenni. Mindenben a legjobbnak lenni.

Ígyhogy, ahogy Csernus Imre is mondta, már eleget tanultak. Menjenek haza és CSINÁLJÁK azt, amit tudnak.

Nagyobb dokumentumok tördelése,?ormázása

Azt mondhatom magamról, hogy az utóbbi másfél évben elég sok nagy anyagot tettem össze, amely rengeteg m?szaki tartalommal bír, így hemzsegnek benne a számok, mértékegységek, alsó- és?els?indexek… Megtapasztaltam azt is, hogy szövegszerkesztés terén mindenki er?s hiányosságokkal küzd, illetve a menet közbeni alakítások is széjjelszedhetik a megszokott struktúrákat, mint például bekezdés végén pont után nincs szóköz. 🙂

Alapvet? problémáim (a teljesség igénye nélkül)

  • mennyiség és mértékegység közé törhetetlen szóközt teszünk (ctrl + shift + szóköz). Ez azért hasznos, mert ha a sor végére kerül a szám, és a másik sorba kerülne a mértékegység, akkor ez a törhetetlen szóköz egy szóként kezeli, és egymáshoz ragasztva jeleníti meg.
  • ugyanígy van törhetetlen köt?jel is (ctrl + shift + köt?jel)
  • sokszor problémát okoz a fels? index, mert bár word-ben van kapcsolója (ctrl + shift + 3), excel nem kezeli. Itt különleges karakterként beszúrhatunk „négyzetet”, „köböt”.
  • zavar a dupla sortörés. Nem kell. Ha valahova több kell, akkor a bekezdés menüben beállítom, hogy a bekezdés után hány pt távolság legyen.
  • új bekezdés, majd oldaltörés. Nem kell az új bekezdés. A bekezdés végén nyomjunk oldaltörést, mert a plusz bekezdést?l keletkeznek az üres oldalak.
  • felesleges címsorok. Találkozom olyan sortörésekkel, amit címsor stílusúra állítunk. Gondolom nem sokak számára újdonság, hogy automatikus tartalomjegyzéket a címsorok alapján lehet készíteni. Ha van egy üres sor címsor bet?típussal, ebb?l is készül. Ezt a nézet menü, navigációs ablakkal tudjuk könnyen ellen?rizni. De a dulpa sortörések kisz?rése is segít a problémán.

Ezek mind-mind a szöveg egészének megjelenéséhez járulnak hozzá. Ha ilyen egyéni speckó megoldással rukkolunk el?, ahogy változik/b?vül az anyag, szétmászik a?ormázás. De ha a?enti dolgokat?igyelembe vesszük, a végén minimális id?t kell tölteni az anyag újra átnézésével, tördelésével,?ormázásával.

Nagyon sok automatizmusra rájöttem, ami kérdés nélkül egy „csere”?unkcióval megoldható.

  • dupla szóköz… csere?unkcióval megkeresem a „szóköz szóköz”-t, és „szóköz”-re cserélem. (sokszor egymás után, mert van, ahol több, mint 2 szóköz van egymás után)
  • dupla sortörés… csere?unkció, egyéb, különleges karakterek, bekezdésjel (^p).?enti alapján
  • törhetetlen szóköz. szerencsére sok egyforma mértékegységgel találkozunk, így pl. a „szóköz” kW -t (és utána lehet h, vagy h/m2… akármi, ha az eleje szóköz kW, cserélni?ogja) „törhetetlen szóköz” kW-ra cserélem, és így tovább…
  • nem szerem a sortörés + oldaltörést. Ágy megkeresem a bekezdésjelet és az oldaltörésjelet együtt (^p^m) és csak oldaltörésjelre cserélem (^m)

Aztán vannak olyanok, amiket tudjuk, hogy meg lehet csinálni, de hogy…

  • oldalakat tájolni is kellene. Vannak táblázatok, amik csak „fekv?be”?érnek bele az anyagba. De ha átállítom hogy az az oldal?ekv? legyen, akkor az összes?ekv? lesz. Mi a megoldás? A szakaszolás. Egy-egy szakasznak csomó paraméterét úgy tudom állítani, hogy arra a szakaszra vonatkozzon, amúgy ilyen paraméterek az egész dokumentumra szoktak. A „lap elrendezése”?ülön „töréspontok” -at kell beiktatni a szakasz elé és a szakasz végére. Ezen belül tudom változtatni ennek a szakasznak: a tájolását, az oldalszámozását, a?ejlécét/láblécét stb. teljesen külön a dokumentumtól.
  • jó, oldalszámozásnál a szakaszoknál tudom azt tenni, hogy kezdje elölr?l a számozást, vagy?olytassa valahonnan. Itt csak akkor volt gondom a diplomatervem elkészítésekor, amikor nem tudtam azt mondani a záró szakaszban, hogy?olytassa ahol az els? szakasz abbamaradt, ugyanis az elejének-végének római számozást kellett adni, a??lényegnek (â„¢) pedig újrakezd?d? arab számozást.
  • fontos tudni, hogy hivatkozásként (hivatkozás?ül…) kell beszúrni a táblázatokat, ábrákat, irodalmi hivatkozásokat és így automatikusan generálható ábrajegyzék, irodalomjegyzék…

update: 2011.11.13: szakaszok, oldaltájolások, oldalszámozások

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás