Meddig kell tanulni?

Mesterkurzus, Önismereti csoport, OKJ-s képzés, Üzleti ismeretek, Pénzügyi képzettség…

Lehet valaha ezt a sort befejezni? Megtanulni MINDENT és UTÁNA lépni tökéletesen? Nem.

Az emberekben (legalábbis bennem) van egy tudás utáni vágy. Tudni többet, ezt is, azt is. Mindenben topon lenni. Mindenben a legjobbnak lenni.

Úgyhogy, ahogy Csernus Imre is mondta, már eleget tanultak. Menjenek haza és CSINÁLJÁK azt, amit tudnak.

Írta: Domshow Kategória: Az élet értelme a világmindenség meg minden - 42 Nincs hozzászólás »
2011. november 30. szerda - 17:53

Nagyobb dokumentumok tördelése, formázása

Azt mondhatom magamról, hogy az utóbbi másfél évben elég sok nagy anyagot tettem össze, amely rengeteg műszaki tartalommal bír, így hemzsegnek benne a számok, mértékegységek, alsó- és felsőindexek… Megtapasztaltam azt is, hogy szövegszerkesztés terén mindenki erős hiányosságokkal küzd, illetve a menet közbeni alakítások is széjjelszedhetik a megszokott struktúrákat, mint például bekezdés végén pont után nincs szóköz.

Alapvető problémáim (a teljesség igénye nélkül)

• mennyiség és mértékegység közé törhetetlen szóközt teszünk (ctrl + shift + szóköz). Ez azért hasznos, mert ha a sor végére kerül a szám, és a másik sorba kerülne a mértékegység, akkor ez a törhetetlen szóköz egy szóként kezeli, és egymáshoz ragasztva jeleníti meg.
• ugyanígy van törhetetlen kötőjel is (ctrl + shift + kötőjel)
• sokszor problémát okoz a felső index, mert bár word-ben van kapcsolója (ctrl + shift + 3), excel nem kezeli. Itt különleges karakterként beszúrhatunk “négyzetet”, “köböt”.
• zavar a dupla sortörés. Nem kell. Ha valahova több kell, akkor a bekezdés menüben beállítom, hogy a bekezdés után hány pt távolság legyen.
• új bekezdés, majd oldaltörés. Nem kell az új bekezdés. A bekezdés végén nyomjunk oldaltörést, mert a plusz bekezdéstől keletkeznek az üres oldalak.
• felesleges címsorok. Találkozom olyan sortörésekkel, amit címsor stílusúra állítunk. Gondolom nem sokak számára újdonság, hogy automatikus tartalomjegyzéket a címsorok alapján lehet készíteni. Ha van egy üres sor címsor betűtípussal, ebből is készül. Ezt a nézet menü, navigációs ablakkal tudjuk könnyen ellenőrizni. De a dulpa sortörések kiszűrése is segít a problémán.

Ezek mind-mind a szöveg egészének megjelenéséhez járulnak hozzá. Ha ilyen egyéni speckó megoldással rukkolunk elő, ahogy változik/bővül az anyag, szétmászik a formázás. De ha a fenti dolgokat figyelembe vesszük, a végén minimális időt kell tölteni az anyag újra átnézésével, tördelésével, formázásával.

Nagyon sok automatizmusra rájöttem, ami kérdés nélkül egy “csere” funkcióval megoldható.

• dupla szóköz… csere funkcióval megkeresem a “szóköz szóköz”-t, és “szóköz”-re cserélem. (sokszor egymás után, mert van, ahol több, mint 2 szóköz van egymás után)
• dupla sortörés… csere funkció, egyéb, különleges karakterek, bekezdésjel (^p). fenti alapján
• törhetetlen szóköz. szerencsére sok egyforma mértékegységgel találkozunk, így pl. a “szóköz” kW -t (és utána lehet h, vagy h/m2… akármi, ha az eleje szóköz kW, cserélni fogja) “törhetetlen szóköz” kW-ra cserélem, és így tovább…
• nem szerem a sortörés + oldaltörést. Így megkeresem a bekezdésjelet és az oldaltörésjelet együtt (^p^m) és csak oldaltörésjelre cserélem (^m)

Aztán vannak olyanok, amiket tudjuk, hogy meg lehet csinálni, de hogy…

• oldalakat tájolni is kellene. Vannak táblázatok, amik csak “fekvőbe” férnek bele az anyagba. De ha átállítom hogy az az oldal fekvő legyen, akkor az összes fekvő lesz. Mi a megoldás? A szakaszolás. Egy-egy szakasznak csomó paraméterét úgy tudom állítani, hogy arra a szakaszra vonatkozzon, amúgy ilyen paraméterek az egész dokumentumra szoktak. A “lap elrendezése” fülön “töréspontok” -at kell beiktatni a szakasz elé és a szakasz végére. Ezen belül tudom változtatni ennek a szakasznak: a tájolását, az oldalszámozását, a fejlécét/láblécét stb. teljesen külön a dokumentumtól.
• jó, oldalszámozásnál a szakaszoknál tudom azt tenni, hogy kezdje elölről a számozást, vagy folytassa valahonnan. Itt csak akkor volt gondom a diplomatervem elkészítésekor, amikor nem tudtam azt mondani a záró szakaszban, hogy folytassa ahol az első szakasz abbamaradt, ugyanis az elejének-végének római számozást kellett adni, a főlényegnek (™) pedig újrakezdődő arab számozást.
• fontos tudni, hogy hivatkozásként (hivatkozás fül…) kell beszúrni a táblázatokat, ábrákat, irodalmi hivatkozásokat és így automatikusan generálható ábrajegyzék, irodalomjegyzék…

update: 2011.11.13: szakaszok, oldaltájolások, oldalszámozások

Írta: Domshow Kategória: Apró trükkök 2 hozzászólás »
2011. november 11. péntek - 08:58